A horvát pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, a hét bank közül hattal megállapodtak, hogy elállnak a nemzetközi választott bíróságon kezdeményezett eljárásoktól.
„Amennyiben a tisztességtelen feltételek elhagyása megváltozhatja e szerződések elsődleges tárgyának jellegét oly módon, hogy az már nem az említett devizához kötött, a kamatláb azonban továbbra is ugyanezen deviza kamatlábától függ, az uniós joggal nem ellentétes ezen szerződések érvénytelenségének megállapítása.”
Az eddig feldolgozott nyilatkozatok alapján a hitelkimentési programban részt vevők 65 százaléka vásárolná vissza a házát az államtól.
Alig kevesebb, mint tavalyelőtt, pedig a kilakoltatási moratórium 2018-ban egy hónappal hosszabb volt.
Akár új jogegységi határozatot is elfogadhatnak utána.
Aki nem tudja megvenni, részletfizetési lehetőséget kapna, vagy bérelhetné tovább az elbukott ingatlant.
Még novemberben kitennék az elúszott devizahitele miatt.
A devizahitelesek problémája nem látszik megoldottnak. Idén már 1300 családot raktak ki a lakásból, összesen 30 ezren küzdenek hasonló problémával.
A bankoknak több mint 437 milliárd forintnyi kunát kell megtéríteniük ügyfeleiknek, de minden hitelesnek egyéni pert kell indítania a pénzintézetek ellen.
Közben ő nyújtotta be a törvényt, ami alapján zajlanak most a bankperek.
Áprilisban jár le az árfolyamgátra szabott 5 év. 15 százalékkal ugorhatnak meg a törlesztők, de a futamidő is nőhet.
Feloldották a kilakoltatási moratóriumot, március óta több mint 2000 embert dobtak ki a végrehajtók.
Már akkor is megfelelnek a szabályoknak, ha leírták, milyen módszerrel számolták ki a devizaösszeget.
Lejárt a kilakoltatási moratórium.
A devizahitel lényege a hitel, és nem a deviza. Ezért aztán az árfolyamműveleteknél nem vonatkoznak a befektetővédelmi szabályok a devizahitelesekre.