Miközben az Európai Unió egyre nagyobb kihívásként tekint Kína külgazdaság-politikájára, a magyar kormányt szemlátomást egyáltalán nem zavarja, hogy egyre kiszolgáltatottabbá teszi az országot Kína felé. Sőt, évről évre egyre szerteágazóbb kínai jelenléthez asszisztálnak Orbánék, aminek első látványos momentuma a Budapest-Belgrád vasútvonal közös magyar-kínai projekt volt. Majd a diverzifikáció jegyében nyitottak a kínai befektetők felé a jüanban denominált állampapír-eladás formájában, aztán jött a Fudan Egyetem ötlete, majd a kínai – elsősorban akkumulátoripari – befektetések, amiket végül a Budapest utcáin grasszáló kínai rendőrökkel és egy nagy összegű kínai hitellel fejelt meg a kormány. Utóbbi részleteit hétpecsétes titokként őrzi a kormány.
Afelől pedig jelen állás szerint nem lehet kétség, hogy ez a függés erősödni fog a jövőben. A kínai elnök, Hszi-Csin Ping májusi magyarországi látogatásakor ugyanis a két ország vezetője 18 közös beruházásról szóló megegyezést írt alá a stratégiai partnerség jegyében, amivel kapcsolatban érdemes egy dolgot megjegyezni. Ezek nem egytől egyig új projekteket jelentenek, az ilyen miniszterelnöki találkozókon ugyanis szokás a korábban már tárgyalt, ám még el nem indult beruházásokat érintően is egy újabb megerősítést tenni. Így közös szándéknyilatkozatot tettek egyebek mellett a következőkre:
Egytől egyig rendkívül költséges beruházásokról van szó, melyekhez a forrást feltételezhetően – a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz hasonló módon – nagyrészt kínai hitelből teremtené elő a kormány. A kínai beruházások sora pedig nem ért véget az iménti felsorolással, hiszen tavaszi hírek szerint egy közvetlen ferihegyi gyorsvasutat is Kína építene a fővárosnak.
„Százmilliárdos, több száz milliárdos beruházásokról van szó. Van olyan, amit piaci alapon is meg lehet csinálni, ez főleg a vasútra igaz” - mondta egy kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.
Mindössze három év alatt jelentős tartozást halmozott fel a kormány Kína felé, az ÁKK devizahitel-állományt részletező adatai szerint:
Ez mindösszesen 808 milliárd forintot tesz ki, ami a teljes magyar devizahitel-állománynak már a negyede.
Ezek mellett a magyar államnak jelenleg még 3 milliárd jüan értékű devizakötvényt kell idén és jövőre visszafizetnie kínai befektetőknek, ez jelenlegi árfolyamon mintegy 150 milliárd forintnak felel meg. Azt azért fontos megjegyezni, hogy Magyarország devizatartalékai nagyon magasak, a több mint 47 milliárd euró többszöröse a későbbiekben szóba kerülő Montenegró és afrikai országok tartalékainak. Ez pedig jelen állás szerint kellő biztonságot nyújt hazánknak.
Vagyis Kína felé a teljes kitettségünk ma már az ezermilliárd forintot súrolja.
Ha pedig már az adósságokról van szó, ne menjünk el amellett sem, hogy a Budapest-Belgrád vasúti projekt érdekében közös magyar-kínai vegyesvállalatot hoztak létre a felek: a Kínai-Magyar Vasúti Zrt.-t, amelynek tartozása tavaly ugrott egy jelentőset. Kínától egyébként nem áll távol az ilyen vegyesvállalatok létrehozása. A fejlődő országokban lebonyolított projektek esetében bevett szokása ez Kínának, így ugyanis az államháztartáson kívül, rejtve lehet tartani az újabb hiteleket. Erre később még visszatérek.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült. A TEFI közép- és kelet-európai független kiadók együttműködése, amelynek keretében a közép-európai régió biztonságával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe. A projekt célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást az európai sajtóban, és hozzájáruljon egy ellenállóbb európai demokráciához.
A Magyar Jeti Zrt. partnerei a projektben: Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A partnerség közös, angol nyelvű honlapja az alábbi linken érhető el: https://easternfrontier.eu/
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.