Miközben az Európai Unió egyre nagyobb kihívásként tekint Kína külgazdaság-politikájára, a magyar kormányt szemlátomást egyáltalán nem zavarja, hogy egyre kiszolgáltatottabbá teszi az országot Kína felé. Sőt, évről évre egyre szerteágazóbb kínai jelenléthez asszisztálnak Orbánék, aminek első látványos momentuma a Budapest-Belgrád vasútvonal közös magyar-kínai projekt volt. Majd a diverzifikáció jegyében nyitottak a kínai befektetők felé a jüanban denominált állampapír-eladás formájában, aztán jött a Fudan Egyetem ötlete, majd a kínai – elsősorban akkumulátoripari – befektetések, amiket végül a Budapest utcáin grasszáló kínai rendőrökkel és egy nagy összegű kínai hitellel fejelt meg a kormány. Utóbbi részleteit hétpecsétes titokként őrzi a kormány.

Afelől pedig jelen állás szerint nem lehet kétség, hogy ez a függés erősödni fog a jövőben. A kínai elnök, Hszi-Csin Ping májusi magyarországi látogatásakor ugyanis a két ország vezetője 18 közös beruházásról szóló megegyezést írt alá a stratégiai partnerség jegyében, amivel kapcsolatban érdemes egy dolgot megjegyezni. Ezek nem egytől egyig új projekteket jelentenek, az ilyen miniszterelnöki találkozókon ugyanis szokás a korábban már tárgyalt, ám még el nem indult beruházásokat érintően is egy újabb megerősítést tenni. Így közös szándéknyilatkozatot tettek egyebek mellett a következőkre:

• kiterjesztik a magyar-kínai együttműködést a nukleáris ipar teljes spektrumára;
• megkezdik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését, amit korábban V0-körgyűrű néven emlegettek;
• elkezdik előkészíteni a Budapest belvárosát a ferihegyi reptérrel összekötő gyorsvasút projektjét;
• közösen fejlesztjük az elektromos autók töltőhálózatát;
• megkezdik Európa „legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb átengedést biztosító” határátkelőhelyének megépítését Magyarország és Szerbia között;
• megvizsgálják annak lehetőségét is a szerbek bevonásával, hogy kőolaj-vezeték létesüljön Magyarország és Szerbia között.

Egytől egyig rendkívül költséges beruházásokról van szó, melyekhez a forrást feltételezhetően – a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz hasonló módon – nagyrészt kínai hitelből teremtené elő a kormány. A kínai beruházások sora pedig nem ért véget az iménti felsorolással, hiszen tavaszi hírek szerint egy közvetlen ferihegyi gyorsvasutat is Kína építene a fővárosnak.

„Százmilliárdos, több száz milliárdos beruházásokról van szó. Van olyan, amit piaci alapon is meg lehet csinálni, ez főleg a vasútra igaz” - mondta egy kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.

Szemmel már jól látható összeggel tartozunk Kínának

Mindössze három év alatt jelentős tartozást halmozott fel a kormány Kína felé, az ÁKK devizahitel-állományt részletező adatai szerint:

• az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank felé az idei második negyedév végén 71,79 milliárd forintos tartozása volt a magyar államnak, ezt 2022 utolsó negyedévében hívtuk le először,
• fél évvel korábban, 2022 második negyedévében már a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére is érkezett hitelrész, mostanra erre a projektre már 341,6 milliárd forintot hívtunk le. Itt érdemes megjegyezni, hogy a 750 milliárd forintos beruházást 85 százalékban hitelből, 15 százalékban pedig önrészből valósítjuk meg.
• És mindezek mellé a kormány idén tavasszal teljes titokban 1 milliárd eurónyi hitelt kért Kínától, ami a második negyedév végén 395,15 milliárd forinttal szerepel az ÁKK kimutatásában.

Ez mindösszesen 808 milliárd forintot tesz ki, ami a teljes magyar devizahitel-állománynak már a negyede.

Ezek mellett a magyar államnak jelenleg még 3 milliárd jüan értékű devizakötvényt kell idén és jövőre visszafizetnie kínai befektetőknek, ez jelenlegi árfolyamon mintegy 150 milliárd forintnak felel meg. Azt azért fontos megjegyezni, hogy Magyarország devizatartalékai nagyon magasak, a több mint 47 milliárd euró többszöröse a későbbiekben szóba kerülő Montenegró és afrikai országok tartalékainak. Ez pedig jelen állás szerint kellő biztonságot nyújt hazánknak.

Vagyis Kína felé a teljes kitettségünk ma már az ezermilliárd forintot súrolja.

Ha pedig már az adósságokról van szó, ne menjünk el amellett sem, hogy a Budapest-Belgrád vasúti projekt érdekében közös magyar-kínai vegyesvállalatot hoztak létre a felek: a Kínai-Magyar Vasúti Zrt.-t, amelynek tartozása tavaly ugrott egy jelentőset. Kínától egyébként nem áll távol az ilyen vegyesvállalatok létrehozása. A fejlődő országokban lebonyolított projektek esetében bevett szokása ez Kínának, így ugyanis az államháztartáson kívül, rejtve lehet tartani az újabb hiteleket. Erre később még visszatérek.