Csütörtök délután, az eredetileg belengetett időponthoz képest több mint egy órás késéssel adott ki közös sajtónyilatkozatot Orbán Viktor magyar miniszterelnök, és Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára, a Kínai Népköztársaság államfője.

Orbán beszéde elején arról beszélt, hogy több pólusú világrendben élünk, és ennek egyik tartóoszlopa Kína. A két ország kapcsolatát a folyamatos, megszakítatlan barátság történeteként jellemezte, és kiemelte, Magyarország mindig is az "Egy Kína elvet" vallotta. A magyar miniszterelnök ezután azzal folytatta, hogy az ország támogat minden kezdeményezést, ami az orosz-ukrán háború lezárása felé mutat, így a kínai béketervet is.

20 év alatt négyszeresére nőtt a két ország közötti kereskedelem mértéke, jóval több ma a közvetlen légi járat, és most már stratégiai partnerségről is megállapodtak Hszivel, közölte Orbán. Azzal folytatta, hogy a kínai cégek ma már magyarok tízezreinek adnak munkát, és Magyarország továbbra is tisztességes, korrekt körülményeket fog biztosítani az itt beruházó vállalatoknak, és meg akarják teremteni annak lehetőségét, hogy a legmodernebb nyugati és a legmodernebb keleti cégek itt alakíthassanak ki együttműködést.

Orbán közölte azt is, hogy a nukleáris ipar „teljes spektrumára” is kiterjesztik együttműködésüket. Hogy ez mit jelent pontosan, az nem derült ki a magyar miniszterelnök szavaiból.

Hszi is hangsúlyozta, hogy fontos, kétoldalú együttműködést megalapozó dokumentumokat írtak alá, és Orbánnal egyetértettek abban, hogy Kína és Magyarország mindig jó barátok voltak, akik bíznak egymásban. Épp ezért közös nyilatkozatot adtak ki a stratégiai partnerség létrejöttéről, és ennek révén a nagyobb célok elérését szolgáló arany útra vezetik a két ország kapcsolatát, újabb lendületet adva annak. „Mindkét fél fenntartja a szoros együttműködést magas szinten, megerősítjük a párbeszédet a kormányaink között, a törvényalkotásink között, illetve a politikai pártok között. Kormányzati tapasztalatokat osztunk meg egymással, és szilárdan támogatjuk egymás központi érdekeit” – mondta Hszi.

Hszi hangsúlyozta, hogy a kínai Egy Övezet, Egy út és a magyarországi keleti nyitás stratégiája kompatibilis egymással, ezért ezen a téren is erősítik majd az együttműködést.

Kína emellett támogatja Magyarországot abban, hogy nagyobb szerepet töltsön be az Európai Unióban.

Kína Kommunista Pártja a nemzet megújítására, Kína modernizációjára vezeti az ország népét, hangsúlyozta Hszi, és ez a modernizáció nagy lehetőségeket rejt Magyarország számára is, mondta még el a kínai államfő a beszédében, amiből egyetlen részlet sem derült ki.

Orbán és Hszi beszédei előtt számos együttműködési megállapodást aláírtak a magyar és a kínai kormány képviselői, de ezek részleteit ekkor nem hozták nyilvánosságra. Ezt a részt a helyszínen amúgy jelenlévő MTVA sem közvetítette élőben, úgyhogy csak a kínai propagandacsatorna révén lehetett követni. Pedig megállapodást írt alá az MTVA vezérigazgatója, Papp Dániel és a kínai hírügynökség képviselője is.

Hszi Csin-ping kínai elnök öt év után először járt Európában, Franciaország után Szerbiát és Magyarországot kereste fel. Peking szempontjából a legfontosabb a párizsi vizit lehetett, hiszen az EU-ban jelenleg komoly szándék mutatkozik arra, hogy fellépjenek a gyanúsan olcsónak talált kínai elektromos autókkal szemben. Erről és a kínai túltermelési válságról a napokban hosszabban is írtunk. Ahogy részletesen foglalkoztunk azzal is, hogy bár gazdasági szempontból Európán belül egyáltalán nem számítanának kirívónak a magyar-kínai kapcsolatok, de a kormány mindent megtesz azért, hogy ez ne így tűnjön.

Ebben a cikkben foglalkoztunk azzal is, hogy bár az Egy Övezet, Egy Út az elmúlt napok kormányzati narratívájában sikertörténetként van eladva, a gigantikusnak szánt kínai infrastruktúra-építési projekt Európában nagyon nehezen találja a helyét, és nagyon sokat rontott pozícióján, hogy Olaszország ki is szállt belőle, már Giorgia Meloni vezetésével.