Hszi Csin-ping a viszonylag keveset utazó politikusok táborát erősíti, most mégis európai miniturnéra indult. Hétfőn Párizsban találkozott Emmanuel Macronnal, egyrészt viszonozta a francia elnök tavalyi, pekingi látogatását, másrészt a diplomáciai kapcsolatok felvételének 60. évfordulóját is megünnepelték. Macron meghívására Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett a megbeszélésen, ahol a gazdasági és befektetési kérdések mellett az orosz-ukrán háború is szóba került.
A kínai pártfőtitkár Franciaország után a két leginkább Kína-barát európai ország felé vette az irányt: a kínai nagykövetség lebombázásának 25. évfordulóján Belgrádba, majd Magyarországra látogat. Hszi érkezése már régóta érett, és ennek nem csak a magyar kormány látványos Kína-barátsága az oka: egyrészt idén van a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulója, másrészt Hszi pártfőtitkárként a régióban járt már Varsóban, Prágában és Belgrádban is, de Magyarországon mind ezidáig nem.
A magyar kormány kinyilvánított célja, hogy Magyarország legyen a régióba érkező kínai befektetések fő célpontja. Az Európai Unióval ellentétben sem kockázatként, sem fenyegetésként nem tekint Kínára, sőt, mára az Unió leghangosabb Kína-barátja lett. A gazdasági és a kínai rendőrök közeljövőbeli érkezésével már közbiztonsági megállapodások sora mellett a kormány 2016-2022 között hat alkalommal akadályozott meg közös uniós állásfoglalást, többek közt a véres hongkongi beavatkozás miatt Kínát bíráló nyilatkozatot is blokkolta. Orbán az Új Selyemút összes hivatalos csúcstalálkozóján részt vett, inkább elment Pekingbe 2023 októberében, hogy végtelenül zavarba ejtő szituációban tárgyaljon Putyinnal, és nevezze ország-világ előtt különleges katonai műveletnek az ukrajnai inváziót, de a közös uniós bojkotthoz nem csatlakozott. A lassan bármilyen közös uniós állásfoglalást megakadályozni hajlandó Magyarország stratégiailag fontos eszköz Kína számára, hogy az EU fellépését meggyengítse, felhígítsa.
Az első 1000 új előfizető most szinte ingyen kipróbálhatja, milyen a Kör tagjának lenni.
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült. A TEFI közép- és kelet-európai független kiadók együttműködése, amelynek keretében a közép-európai régió biztonságával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe. A projekt célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást az európai sajtóban, és hozzájáruljon egy ellenállóbb európai demokráciához.
A Magyar Jeti Zrt. partnerei a projektben: Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A partnerség közös, angol nyelvű honlapja az alábbi linken érhető el: https://easternfrontier.eu/
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.