Nem példa nélküli az eset, tíz évvel ezelőtt magyar jégen is láttunk hasonlót.

Az orosz–ukrán háború több mint ezer napja tartó sokkját csak a harmadik világháború egyre fenyegetőbb nukleáris rémképe überelheti, mondja Jarábik Balázs. Az Ukrajna-szakértő szerint az amerikai elnök beiktatásáig további eszkalációs lépések várhatóak, ugyanis minden szereplőnek ez az érdeke.

Akik mégis dobnak, azok megjárják.

Ónos szitálás is lesz.

Magyar Péter öccsének lapja úgy tudja, a kormánypártban hétfőn dönthetnek erről.

Dmitro Marcsenkónak gyógykezelésre van szüksége.

Ez azonban nem volt szabályszerű.

Ha oda neadjisten muszáj lenne, Belgrádba vagy Szarajevóba akkor se.

Ukrajnát fel fogja venni a tagjai közé az EU, de a NATO más kérdés. Sándor Fegyir nagykövetjelölt szerint nem tudni, hogyan lesz vége a háborúnak, ám az ukránok már így is győztek. A „lövészárkok professzora” azt is elmondta a 444-nek, hogy mit gondol Orbán Viktorról.

Börtönbe viszont még mehetnek. Az utóbbi évek legtragikomikusabb korrupciós ügye kavarta fel a kedélyeket az oroszokkal háborúzó országban.

Ramzan Kadirov csecsen elnök vérbosszúval fenyegette meg Szulejman Kerimov dagesztáni milliárdost, a sztori nagyszabású üzleti üggyel kezdődött, de most már van benne politika, intrika, nemzetiségi ellentét, ármány és szerelem is. Plusz egy kisebb lokális háború ígérete.

Több mint kétmilliárd forintra becsüli a kárt a NAV.

A helyzet a Szovjetunió alkonya idején történtekre kezd emlékeztetni. Az idősödő vezetők kézzel-lábbal őrzik a pozícióikat, ameddig bírják, ha muszáj, az elnök intézkedik, a fiatalabbaknak nem osztanak lapot.

Akárcsak az első fordulóban az Anderlechttől.

Éjszaka jelent meg a jogszabálytervezet, amely szerint a minimálbérnek el kellene érnie az átlagbér felét.