A kialakuló új világrendben Amerika szövetségesei már nem lehetnek biztosak abban, hogy Washington baj esetén a segítségükre siet. Az atomfegyverekről a Szovjetunió szétesése után lemondó Ukrajna sorsát figyelve Európától Ázsiáig sok ország dönthet saját védelme érdekében a nukleáris fegyverkezés mellett.

A miniszterelnök két hét alatt másodszor is megvétózta az Ukrajnával kapcsolatos közös nyilatkozatot az EU-csúcson. Ellenállása azonban már nem okozott zavart, mert a többiek adottságként fogadták el az álláspontját, és más keretek között kerestek megoldást. Orbán jobban elszigetelődött, mint az elmúlt években bármikor.

„Ha Ukrajna szövetséges csapatokat kér a területére, nem Oroszország joga eldönteni, hogy kap-e vagy sem” – mondta a francia elnök.

Mark Carney Trumppal akkor hajlandó találkozni, ha tiszteletet mutat a kanadai szuverenitás iránt.

A kormány értelmetlen kérdéseket tesz fel, az értelmes kérdéseket politikai hangulatkeltésnek tartja, a lakosokat pedig elfelejti megkérdezni, ha róluk van szó. Ez itt a 444 napindító hírlevele.

„Mi nem állunk háborúban Oroszországgal, de Oroszország hibrid háborúban áll velünk” – mondta a holland védelmi miniszter a Párizsi Védelmi és Stratégiai Fórumon, ahol a 444 arról is kérdezte: szövetségesnek látja-e Magyarországot. Franciaországban egyre többen beszélnek arról, hogy ez az európai generáció már nem veheti fel a békeosztalékot.

Nyolcan kísérték, köztük legalább három testőr.

Újraindultak a tárgyalások Kijev és Washington közt.

Lehet, hogy zabos volt, mert nem láthatta élőben Szoboszlait. A csütörtöki brüsszeli csúcson Európa védelme és Ukrajna támogatása a tét, de Orbán még előtte Párizsba ment.

Ugyanígy szerinte „készen kell állni arra is, ha az Egyesült Államok nincs többé a mi oldalunkon”.

Az amerikai alelnök szerint kiforgatták a szavait.

Az orosz–ukrán háborúról fognak egyeztetni.

A magyar kormány bojkottja miatt nem tud az EU fegyvert adni Ukrajnába, de az európai védelmi óriáscsomag így is segíthet Kijevnek. A Kremllel tárgyaló Fehér Ház cselekvésre késztette Európát, Magyarország kimarad az új biztonsági keretekből.

Trump érkezése felborította a 80 éven át létező szövetségi rendszert, Európa vezetői pedig most rohanva próbálnak valami újat tető alá hozni. Amiből sem a magyar, sem a szlovák kormány nem kér.

Azért csak részleges tűzszünetet akar a francia elnök, mert a szárazföldi betartását nehéz lenne ellenőrizni. Arról is beszélt, hogy Európa békét akar, „de nem akarjuk mindenáron, garanciák nélkül”.