A lengyel miniszterelnök egy torzszülött árulóhoz hasonlította Orbánt, akit aztán mindenki megvetett
március 07., 17:01
menu
search
account_circle
Trumptól több lehet az atomfegyver
1994-ben az alig néhány éve független Ukrajna úgy döntött, hogy biztonsági garanciákért cserébe lemond a területén maradt, a szovjet időkből származó atomfegyverekről. A folytatás ismert, Oroszország 2014-ben elfoglalta az ország egy részét, 2022-ben pedig máig tartó háborút indított Ukrajna ellen. Tulajdonképpen már ebből is le lehetett vonni a tanulságot, hogy atomfegyverek nélkül, egy azokkal rendelkező, agresszív nagyhatalom szomszédságában minden ország szabad préda.
Az utóbbi hetekben a globális együttélés évtizedek óta elfogadott szabályait felrúgó Trump-kormány törésének-zúzásának hatására viszont úgy tűnik, a tanulságokat nem csak levonják, hanem Európától Ázsiáig sok, magát veszélyben érző országban felmerült a nukleáris fegyverkezés tabujának megtörése. Varsótól Szöulig egyre többen jutnak arra, hogy Amerikában pont annyira bízhatnak, mint a szomszédaik atomfegyvereiben, ezért a saját kezükbe kell venni a sorsukat.
Európa
A II. világháború óta nem volt ország a világon, amelyben nagyobb lett volna az ellenállás nemhogy a nukleáris fegyverekkel, de még az atomenergia békés felhasználásával szemben is, mint Németországban. Az ukrán háború és az utóbbi hetek washingtoni mozgásainak hatására azonban mind a német közvéleményben, mind a német politikában változás érzékelhető.
A hamarosan hivatalba lépő kancellár, a kereszténydemokrata Friedrich Merz azonban ennél is többet akar, és március elején már arról beszélt, hogy hazáját és Európát Oroszország felől olyan veszély fenyegeti, amitől a szabadságot bármi áron meg kell védeni. Ebbe az atomfegyvereket is beleértve, mert bár Merz odáig még nem ment, hogy német atomfegyverekről beszéljen, azt leszögezte, hogy az orosz agresszió megállításához a kulcsot a franciák és a britek már meglévő nukleáris arzenálja jelenti, ami az alapja lehetne egy Washingtontól független kontinentális nukleáris védelmi rendszernek.
Ma az amerikaiak, az oroszok és a kínaiak mögött – igaz, jócskán lemaradva – Franciaországnak és az Egyesült Királyságnak van a legtöbb atomfegyvere. A szakértők véleménye megoszlik azügyben, hogy ezek mai állapotukban mennyire lennének képesek megvédeni Európát, milyen elrettentő erővel rendelkeznek egy külső atomhatalommal, nyilvánvalóan elsősorban Moszkvával szemben.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!Partnerek
Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült. A TEFI közép- és kelet-európai független kiadók együttműködése, amelynek keretében a közép-európai régió biztonságával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe. A projekt célja, hogy elősegítse a tudásmegosztást az európai sajtóban, és hozzájáruljon egy ellenállóbb európai demokráciához.
A Magyar Jeti Zrt. partnerei a projektben: Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A partnerség közös, angol nyelvű honlapja az alábbi linken érhető el: https://easternfrontier.eu/
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.