A lengyel miniszterelnök egy torzszülött árulóhoz hasonlította Orbánt, akit aztán mindenki megvetett
március 07., 17:01
menu
search
account_circle
Trumptól több lehet az atomfegyver
1994-ben az alig néhány éve független Ukrajna úgy döntött, hogy biztonsági garanciákért cserébe lemond a területén maradt, a szovjet időkből származó atomfegyverekről. A folytatás ismert, Oroszország 2014-ben elfoglalta az ország egy részét, 2022-ben pedig máig tartó háborút indított Ukrajna ellen. Tulajdonképpen már ebből is le lehetett vonni a tanulságot, hogy atomfegyverek nélkül, egy azokkal rendelkező, agresszív nagyhatalom szomszédságában minden ország szabad préda.
Az utóbbi hetekben a globális együttélés évtizedek óta elfogadott szabályait felrúgó Trump-kormány törésének-zúzásának hatására viszont úgy tűnik, a tanulságokat nem csak levonják, hanem Európától Ázsiáig sok, magát veszélyben érző országban felmerült a nukleáris fegyverkezés tabujának megtörése. Varsótól Szöulig egyre többen jutnak arra, hogy Amerikában pont annyira bízhatnak, mint a szomszédaik atomfegyvereiben, ezért a saját kezükbe kell venni a sorsukat.
Európa
A II. világháború óta nem volt ország a világon, amelyben nagyobb lett volna az ellenállás nemhogy a nukleáris fegyverekkel, de még az atomenergia békés felhasználásával szemben is, mint Németországban. Az ukrán háború és az utóbbi hetek washingtoni mozgásainak hatására azonban mind a német közvéleményben, mind a német politikában változás érzékelhető.
A hamarosan hivatalba lépő kancellár, a kereszténydemokrata Friedrich Merz azonban ennél is többet akar, és március elején már arról beszélt, hogy hazáját és Európát Oroszország felől olyan veszély fenyegeti, amitől a szabadságot bármi áron meg kell védeni. Ebbe az atomfegyvereket is beleértve, mert bár Merz odáig még nem ment, hogy német atomfegyverekről beszéljen, azt leszögezte, hogy az orosz agresszió megállításához a kulcsot a franciák és a britek már meglévő nukleáris arzenálja jelenti, ami az alapja lehetne egy Washingtontól független kontinentális nukleáris védelmi rendszernek.
Ma az amerikaiak, az oroszok és a kínaiak mögött – igaz, jócskán lemaradva – Franciaországnak és az Egyesült Királyságnak van a legtöbb atomfegyvere. A szakértők véleménye megoszlik azügyben, hogy ezek mai állapotukban mennyire lennének képesek megvédeni Európát, milyen elrettentő erővel rendelkeznek egy külső atomhatalommal, nyilvánvalóan elsősorban Moszkvával szemben.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!