Az Irán ellen indított amerikai háború után a világ olajsokktól félt, de ez egyelőre elmaradt. Mint azóta kiderült, elsősorban azért, mert Kína titokban közbe lépett. De hogyan és miért tették mindezt?

Pont akkor, amikor az előző, 10 százalékos vámok lejárnak.

Az éleslövészet után egy nappal pedig már a Fülöp-szigeteken okoztak feszültséget a kínai hajók.

A fedélzeten tartózkodó két pilóta életét vesztette.

Amerikai és tajvani vezetők 1979 óta nem beszéltek egymással közvetlenül. Washington akkor ismerte el a pekingi kormányt és szakította meg hivatalos kapcsolatait Tajvannal.

Azt is jelezte Tajpejnek, hogy ne számítsanak korlátlan amerikai támogatásra, ha kitörne a háború.

Csaknem egy évtized után látogatott újra amerikai elnök Kínába, vajon mire jutottak egymással?

A Hszi Csin-pinggel folytatott tárgyalásokon a közel-keleti helyzet, Tajvan, a kereskedelmi konfliktus és a mesterséges intelligencia szabályozása is napirendre kerülhet.

Múlt hónapban Kína nyomásgyakorlással elérte, hogy Lai ne utazhasson el az afrikai országbaa, de a tajvani elnök ezúttal titokban repült oda.

Azzal fenyegetőzött, hogy megöli a kínai diplomáciai személyzet tagjait.

Három nap alatt több légvédelmi rakétát lődöztek el, mint Ukrajna négy év alatt. A lengyelek is aggódnak.

Damaszkusz, Caracas, Teherán – a tömeggyilkos diktátorok mind Moszkvából várták a segítséget, de az ukrajnai háborúban meggyengült Putyin csak szavakkal dobálózik.

Az eset még csütörtökön történt, a hajó nem állt meg az ellenőrzésre, és megpróbált elmenekülni.

Takaicsi Szanae Japán „Vasladyje”, Kínával szemben keménykedik, Trump támogatja, de a TikTokon pörögnek igazán a posztjai.

Hszi arra kérte Trumpot, hogy „kellő körültekintéssel” járjon el a sziget felfegyverzésével kapcsolatban.