Az iráni háború árnyékában utazik Kínába Donald Trump
Donald Trump szerda este Pekingbe utazik, ami közel egy évtized után az első kínai látogatása a hivatalban lévő amerikai elnöknek. Az út célja részben az, hogy Trump megerősítse az Egyesült Államok nemzetközi pozícióját az iráni háború miatt kialakult bizonytalan geopolitikai helyzetben – írja a Guardian.
A delegációban olyan meghatározó üzleti és technológiai vezetők is helyet kapnak, mint Elon Musk és Tim Cook, miközben több nagyszabású gazdasági megállapodás bejelentésére is készülnek. Trump korábban úgy fogalmazott: arra számít, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök „egy nagy, kövér öleléssel fogad majd”.
A Trump–Hszi-találkozó fölött azonban komoly kérdések lebegnek, elsősorban a közel-keleti helyzet miatt.
Washington abban bízik, hogy az Irán felett jelentős gazdasági és energetikai befolyással rendelkező Kína nyomást gyakorolhat Teheránra. A háború már a harmadik hónapjába lépett, miközben Irán megszilárdította ellenőrzését a Hormuzi-szoros felett, Washington pedig továbbra is nehezen tudja tartóssá tenni a törékeny tűzszünetet.
„Nincs szükségünk segítségre Irán ügyében” – mondta Trump újságíróknak kedden, a Fehér Házból való indulása előtt. „Így vagy úgy győzni fogunk – békésen vagy másképp.” Trump ugyanakkor igyekezett kisebbíteni a Pekinggel fennálló nézeteltéréseket. Azt mondta, Hszi „viszonylag korrekt” volt a válság során, és azt állította, hogy Washington „nagyon is kézben tartja” Iránt.
A két nagyhatalom viszonya ugyanakkor továbbra is feszült. Az Egyesült Államok nemrég több kínai céget is szankcionált, mert Washington szerint segítették az iráni olajexportot és katonai műveleteket. Peking illegálisnak nevezte a szankciókat, és megtiltotta saját vállalatainak azok betartását. Kína közben nyilvánosan a stabilitás mellett áll ki, de igyekszik elkerülni, hogy nyíltan az amerikai álláspont mellé sorakozzon fel.
A diplomáciai feszültségek ellenére mindkét fél érdekelt a gazdasági kapcsolatok fenntartásában. Tavaly ősszel sikerült ideiglenes vámfegyverszünetet kötniük, miután a kereskedelmi konfliktus már teljes körű vámháborúval fenyegetett. A mostani út során várhatóan bejelentik 500 Boeing 737 Max repülőgép eladását is, ami a Boeing történetének egyik legnagyobb üzlete lehet.
A tárgyalások egyik legérzékenyebb pontja Tajvan kérdése lesz. Trump jelezte, hogy Hszi Csin-pinggel az amerikai tajvani fegyvereladásokról is beszélni fog, ami eltér az Egyesült Államok korábbi gyakorlatától. Tajvanon ezért fokozott figyelemmel követik a találkozót, attól tartva, hogy Washington esetleg hajlandó lehet engedményeket tenni Kínának cserébe azért, hogy Hszi segítséget nyújtson az iráni helyzet kezelésében.
A csúcstalálkozó másik fontos témája a mesterséges intelligencia lehet. Egyre többen sürgetik Washingtont és Pekinget, hogy működjenek együtt a mesterséges intelligencia fejlesztésének szabályozásában és a veszélyes technológiák korlátozásában. Bernie Sanders amerikai szenátor például arra kérte Trumpot és Hszit, hogy dolgozzanak ki közös „vörös vonalakat” a mesterséges intelligencia katonai és más kockázatos alkalmazásaira.
Szakértők szerint azonban Kína jelenleg kedvezőbb pozícióból ül tárgyalóasztalhoz. A washingtoni CSIS elemzője, Scott Kennedy úgy véli: még ha Peking nem is ér el komoly engedményeket a vámok vagy a technológiai korlátozások ügyében, már az is kínai sikernek számítana, ha a találkozó nem vezetne újabb eszkalációhoz az amerikai–kínai kapcsolatokban.
Pekingben a látogatás előtt látványosan megerősítették a biztonsági intézkedéseket. A programban hivatalos ceremóniák, zárt ajtók mögötti tárgyalások és állami bankett is szerepel, Trump pedig ellátogat a Mennyei Béke templomához is.