Az orosz elnök méltatta Iránt, szerinte „valódi erőfeszítéseket” tesznek a konfliktus lezárására, pedig az nem is a „saját hibájukból” tört ki.

Ha a kongresszus mindkét házában átveszik a többséget a demokraták, most már tényleg béna kacsává válhat Trump második elnöki ciklusában. Ami persze nem jelenti azt, hogy az elnök passzív marad. Már előre jelezte, hogy Irán ügyében például egyáltalán nem fogja a választások eredményét figyelembe venni.

Ismeretlen lövedék találta el a teherhajót a szoroson való áthaladás során. Az olajár ismét 100 dollár fölött.

Az ismét fellángoló etióp polgárháború a régió totális lángba borításával fenyeget. Afrika szarva és közvetlen környéke soha nem volt békés, viszont a mostani konfliktusokba egyre több külső hatalom avatkozik be. És mindez már összeért az amerikai-izraeli-iráni háborúval, és így a Közel-Kelet harcaival.

Az amerikai elnök szerint teljes ellenőrzés alatt tartják a szorost.

Carlson arról is beszélt, hogy az atombombával való fenyegetőzés miatt már el kellett volna mozdítani az elnököt.

Mindeközben Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán sürgős, magas szintű katonai egyeztetést tart a királyság támogatásáról. A jemeni hútik egyre intenzívebben támadják a szaúdi városokat és olajipari létesítményeket.

Újra megnyitnák a Hormuzi-szorost, és újraindítanák a nukleáris tárgyalásokat. A javaslat lényegében megegyezik a júniusban záros határidőn belül összeomló ideiglenes megállapodással, de most úgy alakították ki, hogy sokkal gyorsabban lehessen végrehajtani.

A bank szerint a háború akkora bizonytalanságot okozott, hogy már nincs egyértelmű alapforgatókönyvük az olajárak alakulására.

Ez lehet az a pont, amikor tényleg jön a globális üzemanyagválság. Irak felől szétlőttek egy kulcsfontosságú olajvezetéket, Jemenben a hútik a Vörös-tenger kijáratát és Mekkát fenyegetik.

Trump korábban „gyakorlatilag korlátlan” készletekről beszélt, a Pentagon szerint azonban a háborúban felhasznált lőszermennyiség hiányt okozott a stratégiai készletekben.

Az Irán elleni háború pedig még az idén véget ér Trump szerint.

Az amerikai elnök szerint ugyanis a globális üzemanyaghiányt „nem a Közel-Kelet okozza, hanem az, ami Oroszország és Ukrajna között zajlik”.

Donald Trump második elnökségének első nagy országos tesztje lesz a két hónap múlva tartott választás, aminek központi témája a megélhetés, az inflációtól és az energiaáraktól a vámokon át az iráni háború költségeiig. A republikánus jelölteknek közben egyszerre kellene mozgósítaniuk az elnök táborát és túlélniük saját népszerűtlenségét.

Hosszú sorok állnak a benzinkutakon, az infláció vágtat, a Hormuzi-szoros lezárása pedig egyre kevésbé alkalmas a világ zsarolására. A gond csak az, hogy ez nem a tárgyalóasztal felé tereli a Forradalmi Gárda egyre nagyobb hatalmú vezetőit.