A félidős választásokon elszenvedett gigantikus republikánus vereség óta először adott Trump hosszabb, ültetett interjút a 60 Minutes riporterének, Ross Douthatnak. A beszélgetésben kivesézték a republikánus bukó mögötti okokat, a Trump-adminisztráció migrációs politikáját, az esetleges kormányzati személycseréket, de szóba került a Trump család brutális gazdagodása is, sőt, az is, a mennybe kerülhet-e Trump a halála után.

A félidős választási vereség

Az interjú alapján úgy tűnik, Trump kitart amellett, hogy a választók nem őt utasították el (igaz, az elnök maga hangoztatta, mindenki szavazzon úgy, mintha az ő neve lenne ott), hanem olyan körülményekre reagáltak, amelyeknek kevés közük volt hozzá. Trump értékelése szerint a saját népszerűsége nem tudott átragadni a republikánus jelöltekre, annak ellenére sem, hogy –a férfiseggek mustrálását sem nélkülöző – intenzív kampányt folytatott mellettük, a támogatásával pedig több jelölt is jóval közelebb került a győzelemhez. Azt viszont elismerte, hogy egyes választóknak egyszerűen nem tetszhettek az általa támogatott jelöltek.

Trump szerint azonban két másik tényező is ártott a republikánusoknak: az iráni háború és az annak következtében megemelkedő benzinárak. Bár továbbra is azt állította, hogy az árak alacsonyabbak, mint Joe Biden vagy Barack Obama elnöksége idején, elismerte, hogy a választók a háborút okolják a drágulásért.

A gazdasági mutatók fenomenálisak

Továbbra is nagynak tűnik a szakadék Trump amerikai gazdaságról alkotott képe és azok között a mindennapi megélhetési problémák között, amelyek nagyban hozzájárulhattak a republikánusok történelmi vereségéhez a félidős választásokon. Trump szerint a gazdasági mutatók „fenomenálisak”, az alacsony munkanélküliséggel, az erős munkahelyteremtéssel, a tőzsde rekordteljesítményével és a nyugdíj-megtakarítások növekedésével igyekezett erről meggyőzni a riportert. Többször is az amerikaiak 401(k) számláinak értékét említette, amelyek szerinte az elnöksége alatt történelmi csúcsra emelkedtek. (A 401(k) egy, a munkáltató által biztosított nyugdíjmegtakarítási számla, amelyre a munkavállalók közvetlenül a fizetésükből – gyakran adókedvezménnyel és a munkáltató kiegészítő hozzájárulásával – fektethetnek be pénzt a nyugdíjas éveikre. - A szerk.) Amikor azonban Douthat emlékeztette az elnököt, hogy nem mindenkinek van jelentős nyugdíj-megtakarítása, Trump azt válaszolta, hogy sok amerikainak viszont van.

Trump szerint a rossz kommunikáció az oka annak, hogy nem sikerült meggyőzniük a választókat a gazdaság jó teljesítményéről. Szerinte a kormányzat nem helyezett kellő hangsúlyt arra, hogy bemutassa az eredményeit, annak ellenére sem, hogy ő maga rendszeresen beszélt a gazdasági sikerekről. Azt jósolta azonban, hogy az amerikaiak két-négy hónapon belül már érezni fogják a pozitív változásokat.

A bevándorlás az interjú azon kevés témáinak egyike volt, amelyben Trump hajlandónak tűnt elismerni, hogy politikailag is árthatott neki, hogy „túl keményen” léptek fel a kitoloncolásokkal. Persze teljes hátraarcról szó sincs, az elnök a déli határ lezárására szerényen csillagos ötöst adott magának, és azt állította, hogy az előző 17 hónapban nullára csökkent az országba illegálisan belépők száma.

Amikor azonban Douthat arról kérdezte, mi árthatott neki politikailag, Trump elismerte, hogy olyan embereket is kitoloncoltak, akiknek jó állásuk volt, adót fizettek, és már hosszú évek óta az Egyesült Államokban éltek, és szerinte sok amerikai nehezen fogadja el, hogy olyan embereket távolítanak el az országból, akik már a helyi közösségek részévé váltak. Felvetette, hogy a kongresszusi demokratákkal kompromisszumot lehetne kötni. Ennek keretében bizonyos, régóta az országban élő, munkával rendelkező és súlyos bűncselekményeket el nem követő, okmányok nélküli bevándorlók akár legális tartózkodási státuszt is kaphatnának. Trump elmondta, hogy kormányzatán belül vannak, akik mindenkit kiutasítanának az országból, mások viszont hajlandóak lennének kivételeket tenni. Azt sugallta, hogy a demokratákkal is meg tudna állapodni egy kompromisszumról. Figyelembe véve, hogy Trump napi szinten ócsárolja a demokratákat, ezt valószínűleg Douthat is nehezen tudta elképzelni, meg is kérdezte az elnököt, képes lenne-e együttműködni a demokratákkal anélkül, hogy folyamatosan sértegetné őket. Trump először csípőből felsorolt pár gúnynevet, amit előszeretettel használ a politikai ellenfeleire, végül azonban azt állította, hogy akár hat hónapig is képes lenne mellőzni ezeket, ha ez kell a megállapodáshoz.

Pete Hegseth két háborút is megnyert

Trump azt is megerősítette, hogy a republikánusok választási veresége után elképzelhető, hogy személyi változások lesznek a kormányzatban. (Az interjút még az előtt rögzítették, hogy a Fehér Ház bejelentette volna, hogy Susie Wiles kabinetfőnök helyét a Goebbelshez és Sztálinhoz hasonlított keményvonalas trumpista, Stephen Miller veszi át, akinek kulcsszerepe volt abban, hogy a bevándorlásellenesség legyen Trump egyik fő témája). Bár az elnök azt mondta, szereti a kabinetjét, hozzátette, hogy valószínűleg lesz néhány változás.

Szóba került Pete Hegseth hadügyminiszter sokak által megkérdőjelezett pozíciója, de Trump kijelentette, hogy továbbra is bízik benne, és élből elutasította, hogy a demokraták felelősségre akarnák vonni Hegsethet. Szerinte ugyanis hogyan lehetne felelősségre vonni egy olyan védelmi minisztert, aki két háborút (a venezuelait és az iránit) is megnyert?

Az interjúban szóba került a 2028-as republikánus elnökjelöltség is. Trump azt mondta, valószínűleg, de nem feltétlenül fog támogatni valakit. Dicsérte J. D. Vance alelnököt és Marco Rubio külügyminisztert, de hangsúlyozta, hogy a pártnak „nagyszerű merítése” van a potenciális utódokból.

„Izrael nem létezne Donald Trump nélkül”

Úgy tűnik, a választók hiába büntették meg miatta, Trump továbbra is kiáll az Irán elleni háború mellett. Azt állította, hogy Irán mindössze két hétre volt attól, hogy atomfegyverhez jusson, amikor az Egyesült Államok megtámadta az iráni nukleáris létesítményeket. Arról is beszélt, hogy Irán 24 órán belül bevetne egy atomfegyvert, ha rendelkezne ilyennel, de nem fejtette ki részleteiben, mire alapozza az állítását. Szerinte amerikai beavatkozás nélkül Izrael már nem is létezne:

„Izrael nem létezne Donald Trump nélkül” – mondta, majd „csodaszép B–2-es bombázók” iráni nukleáris létesítményeket célzó légicsapásait dicsérte. Megtudtuk, hogy semmit sem bánt meg az Irán elleni támadásból, még akkor sem, ha elismerte: a választók rövid távon talán nem ítélik meg kedvezően a háborút. „Azt hiszem, történelmi távlatból ez nagyon jó döntésnek fog bizonyulni. A ma és a holnap szempontjából jó döntés? Talán nem” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy a félidős választások után eszkalálni akarja-e a konfliktust, Trump azt mondta, nem lát erre okot. Az elnök ragaszkodott ahhoz, hogy a Hormuzi-szoros nyitva van, és most több olaj halad át rajta, mint a háború előtt. Douthat erre azzal válaszolt, hogy a hajóforgalom részben azért működhet, mert jelentős amerikai katonai jelenléttel védik a hajókat. Trump elutasította azt a felvetést, hogy ennek a katonai jelenlétnek a fenntartása különösebben költséges lenne. Azt is megígérte, hogy az Egyesült Államok által védett országok megtérítik Washingtonnak a háború teljes költségét. „Az összes pénzt vissza fogjuk kapni” – mondta, hozzátéve, hogy ezek az országok amerikai védelem nélkül nem is léteznének.

Ukrajna más formában kerül majd ki a háborúból

Ukrajnával kapcsolatban Trump sokadszorra úgy állította be magát, mint az egyetlen embert, aki képes véget vetni a háborúnak (ezt az eredetileg 24 órán belülre ígérte). Arra a kérdésre, hogy mi akadályozza a békemegállapodás megszületését, Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij közti személyes gyűlöletet nevezte meg. Sokadszorra is azt állította, hogy a két fél közel áll a megállapodáshoz, és a háború hamarosan véget ér. Azt is kijelentette, hogy kizárólag miatta fog véget érni.

Amikor Douthat arról kérdezte, Putyinban vagy Zelenszkijben bízik-e jobban, Trump nem volt hajlandó válaszolni. Azt mondta, mindkét vezetővel jól kijön, konkrétumok nélkül viszont arról beszélt, hogy az ukránok tiszteletlenek voltak az oroszokkal egy tárgyaláson. Trump szerint - ellentétben szakértők garmadájával - szó sincs arról, hogy Putyin egyszerűen csak hitegeti őt, ragaszkodott ahhoz, hogy egyetlen amerikai elnök sem lépett fel keményebben Oroszországgal szemben, mint ő.

Amikor Douthat emlékeztette rá, hogy ennél összetettebb kérdésről van szó (lásd az orosz dízelexportra vonatkozó korlátozások közelmúltbeli enyhítését). Trump sajátos helyzetértelmezésről adva tanúbizonyságot kifejtette, hogy ő ugyan nem függesztette fel a szankciókat, csupán lehetővé tette Oroszország számára, hogy dízelt szállítson a világ többi részének. (Egyébként felfüggesztette.) Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy kormánya nem ingyen nyújt katonai segítséget Ukrajnának, bezzeg a Biden-kormányzat, amely állítása szerint 350 milliárd dollárnyi készpénzt és fegyvert adott Ukrajnának anélkül, hogy az európai országokat fizetésre kötelezte volna. Douthat felvetette, hogy az amerikai segítség hozzájárult Ukrajna függetlenségének megőrzéséhez, Trump ebben már kevésbé volt biztos, majd hozzátette, hogy Ukrajna végül más formában kerül majd ki a háborúból.

Szóba került az Ukrajnában közelmúltban belassított Starlink/Starshield is. Trump tagadta, hogy ő rendelte volna el a szolgáltatás belassítását, azt állította, nem is tudja, ki hozta meg ezt a döntést. Amikor pedig a riporter tovább firtatta, miért nem tudja megnevezni a felelőst, Trump azt mondta, valójában azt sem tudja, hogy valóban lelassították-e a rendszert. Hozzátette, hogy rengeteg hazugság hangzik el az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

De Trump nem csak az iráni és az ukrajnai háborúról beszélt. Ismét elmondta, hogy állítása szerint személyesen nyolc háborút állított meg, köztük az India és Pakisztán közötti konfliktust, amely szerinte nélküle nukleáris háborúvá fajult volna. Felidézte, hogy a pakisztáni miniszterelnök értékelése szerint 30–50 millió ember életét mentette meg.

Üzleti ügyekkel nem foglalkozom

Bár az alcím nem Donald Trump, hanem Orbán Viktor klasszikus mondása, témában abszolút ideillik. Az elnök szempontjából az interjú egyik legkellemetlenebb része a saját vagyonáról és gazdagodásáról szólt, a Forbes becslése szerint ugyanis Trump nettó vagyona 2024 ősze és 2025 ősze között mintegy 3 milliárd dollárral nőtt. Trump először elintézte a számot annyival, hogy a tőzsde emelkedése miatt mindenki gazdagabb lett. Ezután azt állította, hogy szinte egyáltalán nem foglalkozik a személyes pénzügyeivel, a vagyonát pedig a fia kezeli.

A beszélgetés legkínosabb része a World Liberty Financial nevű kriptovaluta-vállalatról szólt, amelynek Trump és családja társtulajdonosa, és amely az Egyesült Arab Emírségek kormányához köthető személyektől is kapott befektetéseket. A riporter kérte az elnököt, gondoljon bele, hogyan reagált volna, ha ugyanez a konstrukció a Biden családot érinti, Trump közölte, hogy az ő esete azért más: „Mert én nem tudok róla semmit.”, az üzletet a fiai irányítják, neki pedig nincs szerepe a vállalat napi működésében.

Jogosan merül fel a kérdés, miért fektethetnek be az amerikai kormánnyal üzleti kapcsolatban álló külföldi befektetők egy olyan vállalatba, amely részben az Egyesült Államok hivatalban lévő elnökének és családjának tulajdonában van. Az elnök visszautasította azt a felvetést, hogy ez alapvetően különbözne a korábbi kormányzatok idején felmerült összeférhetetlenségi helyzetektől, és azzal érvelt, Barack Obama a Netflixszel kötött 100 millió dolláros megállapodását az elnöksége alatt kötötte. (Egyébként Obama Netflixszel kötött megállapodását 2018-ban jelentették be, amikor már rég nem ő volt az elnök.)

Trump amúgy egy másik magyarázattal is előállt arra, hogy miért más az ő pénzügyi helyzete: egyszerűen nagyobb név, mint a többi elnök, „akár tetszik, akár nem”. A Trump mágikus gazdagodása topik után még a Trump és az ufók témára is jutott egy kis idő, hogy aztán ráforduljanak Trump és a mennyország kapcsolatára.

Menny és pokol

Douthat megjegyezve, hogy az elnök több merényletkísérletet is túlélt, arról kérdezte, vajon hová kerül halála után, Trump vallásos emberként elméletileg arra számít, hogy a mennybe jut. A riporter felidézte a Charlie Kirk emlékére rendezett megemlékezést, ahol Kirk özvegye a keresztényi megbocsátásról és az ellenségek megbocsátásának fontosságáról beszélt, az elnök viszont ezt követően arról nyilatkozott, hogy gyűlöli politikai ellenfeleit, és nem kíván nekik semmi jót.

Vajon képes lenne megbocsátani ezeknek az ellenségeinek, ha ez szükséges volna ahhoz, hogy a paradicsomba jusson? Trump először elismerte, hogy az igen lenne a könnyű válasz, de az nem lenne őszinte. Végül Douthat ismét megkérdezte, hogy isten ítélőszéke előtt tudna-e erőt meríteni arra, hogy megbocsásson néhány ellenségének, és ezúttal a válasz egyértemű volt:

„Valószínűleg nem, nem tudok, mert gyűlölöm néhány ellenségemet, és mindig is gyűlölni fogom őket.”