Közben az iráni Forradalmi Gárda a regionális energiaexport leállításával fenyegetett.
Harmadik napja lövik egymást a felek.
Az amerikai elnök bejelentette az iráni kikötők blokádját is, valamint azt, hogy 20 százalékos sarcot szedne a szoros őrizetéért. A piaci reakció pocsék volt, gyengül a forint, az olaj 3 százalékot drágult.
Irán megint lezárta és rálőtt két hajóra, mire az amerikaiak rakétatámadást indítottak, Irán válaszul Katarra csapott le.
Az Egyesült Államok a szombati ománi tárgyalások előtt azt várja Teherántól, hogy ismerje el a kereskedelmi hajók elleni támadásokat, nyissa meg a Hormuzi-szorost, és vállalja: nem támad többé civil hajókra.
Nem úgy tűnik, hogy kifelé tartanánk a közel-keleti háborúból, ami egyre nyomasztóbb lesz a félidős választások előtt az amerikai elnöknek. De az is lehet, hogy az állítólagos merénylettervvel csak Izrael trükközik.
Trump közölte, hogy „ez a válasz az irániak tegnapi hajók elleni bombázására. Ha ez megismétlődik, a helyzet sokkal rosszabbá válik!”
Az amerikai elnök beteg, agresszív embereknek nevezte Irán vezetését.
Washington az iráni olaj átmeneti szankciómentességét is visszavonta.
Omán partjainál történt az eset, a korábbi, Hormuzi-szorosban történt támadások rendszerint amerikai megtorló csapásokhoz vezettek.
Irán szerint viszont ez nem igazán lenne önkéntes.
Az elmúlt napok kölcsönös támadásai után a héten újra tárgyalóasztalhoz ülhetnek a felek.
Trump szerint „eljöhet az a pont, amikor már nem tudnak észszerűek maradni, és kénytelenek lesznek katonailag befejezni azt a munkát, amit elkezdtek”.
Annak ellenére, hogy Trump már fanfárok közt kihirdette a háború végét, és állítása szerint az amerikai-iráni tárgyalások jól haladnak.
A szingapúri zászló alatt közlekedő hajó parancsnoki hídja megsérült, az ENSZ pedig felfüggesztette a térségben rekedt tengerészek evakuálását.