Hosszú sorok állnak a benzinkutakon, az infláció vágtat, a Hormuzi-szoros lezárása pedig egyre kevésbé alkalmas a világ zsarolására. A gond csak az, hogy ez nem a tárgyalóasztal felé tereli a Forradalmi Gárda egyre nagyobb hatalmú vezetőit.

Megy fel az olaj ára az amerikai csapások után. Magyar Péter azt ígéri, hogy a kormány segít, de nem védett ár bevezetésével.

Civilek is vannak a legalább 60 halott között.

A dízel gallononkénti átlagára pénteken 5,85 dollár volt, több mint két dollárral magasabb, mint az iráni háború kitörése előtt.

És hát ugye az Egyesült Államok által indított, Irán elleni háborút se felejtsük el.

Belejött a földrajzinév-bizottságosdiba, az Ontario-tó után a Hormuzi-szorost is átnevezné: Trump-szorosra.

Az elmúlt egy hónapban Washington főleg gazdasági szankciókkal próbált nyomást gyakorolni, most újra a katonai erőhöz nyúlt.

Kiújulni látszanak a harcok a Hormuzi-szorosnál, miután az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Iránnal szemben.

Az új külpolitika alapvetéseként is olvasható az ENSZ közgyűlésére utazó magyar küldöttségnek adott iránymutatás. Izrael, Gáza, Irán, emberi jogok.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn ismerteti az Iránnal kereskedő országokat és vállalatokat is érintő új korlátozásokat, azt írta, „gazdasági D-nap” kezdődik.

Az iráni háború miatt felértékelődtek az alternatív tengeri útvonalak, a sarkvidéki hajózás felfutása azonban komoly környezeti károkat okozhat.

Célpontként nevezte meg a térségben működő amerikai olajipari és egyéb vállalatokat.

Az amerikai elnök szerint a Hormuzi-szoros „nyitva áll és működik”, Irán vezető tárgyalója szerint viszont a hajózási útvonal mindaddig zárva marad, amíg az amerikaiak nem teljesítik a júniusi ideiglenes megállapodás feltételeit.

A mostani 33 százalékos támogatottság megegyezik az első ciklusa idején, 2017 decemberében mért legalacsonyabb értékkel.

Az amerikai elnököt az bosszantotta fel, hogy Omán és Irán tárgyalásokat folytat a Hormuzi-szoros ellenőrzéséről.