Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn ismerteti az Iránnal kereskedő országokat és vállalatokat is érintő új korlátozásokat, azt írta, „gazdasági D-nap” kezdődik.

Az iráni háború miatt felértékelődtek az alternatív tengeri útvonalak, a sarkvidéki hajózás felfutása azonban komoly környezeti károkat okozhat.

Célpontként nevezte meg a térségben működő amerikai olajipari és egyéb vállalatokat.

Az amerikai elnök szerint a Hormuzi-szoros „nyitva áll és működik”, Irán vezető tárgyalója szerint viszont a hajózási útvonal mindaddig zárva marad, amíg az amerikaiak nem teljesítik a júniusi ideiglenes megállapodás feltételeit.

A mostani 33 százalékos támogatottság megegyezik az első ciklusa idején, 2017 decemberében mért legalacsonyabb értékkel.

Az amerikai elnököt az bosszantotta fel, hogy Omán és Irán tárgyalásokat folytat a Hormuzi-szoros ellenőrzéséről.

Mondandója közben némileg elmosolyodott.

Az Irán ellen indított amerikai háború után a világ olajsokktól félt, de ez egyelőre elmaradt. Mint azóta kiderült, elsősorban azért, mert Kína titokban közbe lépett. De hogyan és miért tették mindezt?

Az Irán által támogatott húszik azt gyanították, hogy az általuk gyűlölt Szaúd-Arábiának szállítanak.

Védelmi szövetségre léptek a törökök, a pakisztániak és a szaúdiak, és ezt Irán nem nézi jó szemmel. Ha sikeresen akadályozzák a szaúdi olaj szállítását, az már globális probléma.

Irán és Omán hamarosan megállapodhat egymással a szorosról. Amerika szerint hamarosan újraindulhat a forgalom, de Iránnak még vannak feltételei.

Na nem a sátáni amerikaikkal, hanem Ománnal.

Pedig a Hormuzi-szoros körüli hacacáré óta kulcsfontosságú exportútvonalat jelent a szaúdi olaj számára.

Az amerikai elnök azt is állította, hogy az USA tartja ellenőrzése alatt a Hormuzi-szorost, és ezen az sem változtat, ha Irán elhelyez „néhány aknát, hogy zavart keltsen”.

A hétvégén szünetelt a háború, fogyóban az amerikai készletek.