Mindenki számára váratlanul született meg az év végén az a megállapodás, amit a német elnökség vitt végig a Bizottságon. Több uniós tagország mellett a leendő Biden-kormány sem boldog a fejleménytől, ami igazán Hszi Csin-pingnek jelent nagy győzelmet.
Az elmúlt 20 évben ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés Carl Schmitt művei iránt Kínában, írásaiból még a pekingi kormány irányvonalát igazoló cikkekben is idéznek.
Vlagyimir Putyin viszont még mindig hallgat, várja az amerikai választás hivatalos végeredményét.
Rosszul mérhette fel az erőviszonyokat a világ egyik leggazdagabb embere: Jack Ma gigantikus tőzsdei nyitását az utolsó pillanatban akasztotta meg a kínai bürokrácia, ami egyre keményebben lép fel a techszektor egészével szemben is.
Hszi Csin-ping pedig a jelek szerint még hosszú éveken át tervez az egyre magabiztosabb ország élén maradni.
Várhatóan Peking nem fog örülni a dolognak.
Megindultak a spekulációk.
Hszi Csin-ping nemrég bejelentette, hogy 40 év múlva Kína teljesen karbonsemleges lesz. Ha végre is tudja hajtani, az óriási hatással lesz az éghajlat-változásra. Viszont egyelőre szinte lehetetlennek tűnik, hogy sikerül.
Hszi kitért, higgadtan válaszolt, és zöld forradalmat hirdetett: Kína 2060-ra karbonsemleges lesz.
Az egykor állami ingatlancéget elnöklő 69 éves Zsen Csecsiang a kínai vezetés egyik leghangosabb kritikusa lett az elmúlt években.
William Barr igazságügyi miniszter szerint míg Peking évtizedekre előre gondolkodik, addig az amerikai cégeket a következő negyedéves bevételeik érdeklik.
Kína és India hosszú évtizedek óta vitatkozik több hatásszakaszon, de 45 év után először követelt ez halálos áldozatokat. A szuperhatalonmmá erősödő Kína szép csendben területeket foglal: ebben a régióban lecsípett már Indiától 40-50 négyzetkilométert. India harcias nacionalista miniszterelnökét pedig még saját ellenzéke is nyomja.
Heteken belül megszülethet az a törvény, ami révén Peking teljesen maga alá gyűrheti a városállamot. Hogy pontosan kikre vonatkozik majd a nemzetbiztonsági törvény, még mindig nem tudni, de a felmerülő lehetőségek nem sok reményre adnak okot a hongkongiaknak.
A helyettes államtitkár szerint a magyar miniszterelnök megköszönte a segítséget.
Hanem inkább dicsőítette a kínai fellépést.
A sertéspestis esete megmutatta, hogy a központosított kínai hatalom természete hogyan segíthette a kór terjedését. És akadnak látványos párhuzamok a koronavírus terjedésével is.
A Pekingben élő Xu Zhangrun azzal zárta cikkét, hogy lehet ez az utolsó szöveg, amit valaha megírt.
Az országban 56-ra emelkedett a betegség halálos áldozatainak a száma, az egészségügyi hatóságok összesen 1975 fertőzéses esetet jegyeznek.
Pedig nem is otthonról, hanem az Egyesült Államokból posztolta ki őket.
A hatalom reflexből próbálta eljelentékteleníteni a problémát, a gyors és hiteles tájékoztatást a bürokrácia is nehezíti. A hiteles tájékoztatás hiánya, és az, hogy a történtekről a közösségi médiában beszámolókat zaklatják, inkább csak fokozza a pánikot, amin nem enyhít, hogy végre elismerték: a vírust, ami emberről emberre is terjed, már 13 tartományban mutatták ki.
Fordulóponthoz érkezhettetek a hongkongi tüntetések: az elmúlt napok erőszakos jelenetei után nem sok esély maradt a politikai megoldásra.
Évtizedek óta nem volt ilyen adatszivárgás a Kínai Kommunista Pártban, a párt muszlimellenes intézkedései annyira durvák, hogy néhány hivatalnok meg is tagadta a teljesítésüket.
A kínai elnök szerint Carrie Lam kemény munkát végzett a helyzet ellenőrzéséért és a közhangulat javításáért.
Trump és Hszi Csin-ping pedig novemberben találkozott volna Chilében, ezt is lefújták most.
A hongkongi tüntetésekről eddig hallgató elnök most arról beszélt, hogy össze lesz zúzva a teste annak, aki megpróbálja megosztani Kínát.
A készítők viccelődtek a diktatúrával, Kína szerint nem kellett volna, ők viszont azt mondják: de.
Újra tankok jelentek meg a Tienanmen téren, de ezúttal nem tapostak el senkit. A Kínai Népköztársaság 70. évfordulóján bebizonyították, hogy a kínai katonáknak nincs párja, ha egyszerre kell mozdulni.
Hol van már a Vörös könyvecske? Egy mobilappon keresztül lehet felkészülni a központi ideológiából.
Nem újították meg pénteken lejáró akkreditációját, így nem tud többé az országban dolgozni.
Washington devizamanipulációval vádolta meg Pekinget, amire 1994 óta nem volt példa. Újra teljes fronton zajlik a konfliktus a két nagyhatalom között.
Újabb büntetővámok sem lesznek.
Washington megígérte, hogy nem vet ki vámot újabb kínai termékekre.
Méltó módon köszöntötték a kínai elnök elvtársat Phenjanban.
Hszi Csin-ping és Kim Dzsongun először találkoznak Észak-Koreában, ráadásul épp a Hszi-Trump találkozó előtt.
Kínai teával hálálta meg az ajándékot.
Kína állítólag egyoldalúan átírt egy csomó mindent, amiben egyszer már elvileg megállapodtak. Pénteken újabb jelentős vámemelés jöhet.
A magyar miniszterelnök Nurszultan Nazarbajevtől Hszi Csin-pinghez utazik.
Kenőpénzek elfogadásával vádolják. Meng Hung-vej tavaly szeptemberben tűnt el nagy feltűnést keltve, hogy aztán októberre kiderüljön, az elvtársai fogták el.
Hétfőn Hszi és Macron tárgyaltak Párizsban, kedden csatlakozik Merkel és Juncker is.
Az amerikai és a kínai elnök még márciusban újra találkozhat, de a felek egyelőre nem tudtak megegyezni abban, hogyan ellenőrizzék majd a leendő megállapodásuk pontjait.
És azzal a lendülettel alá is írta a kereskedelmi megállapodásokat Pekingben.
Arról beszélt, hogyan használhatják totális megfigyelésre a mesterséges intelligenciát.
Lehetőleg békésen, de a kínai elnök azért az erő alkalmazásáról sem mond le.
A kedvezményt intéző helyi funkcionáriusoknak pedig nagyobb az esélyük az előléptetésre is.
A közbiztonsági minisztérium szerint, aminek Meng Hung-vej a miniszterhelyettese volt, az Interpol-vezér elleni eljárás "tisztességes, bölcs, és Hszi kormányának korrupció elleni elszántságát mutatja".
Grace Meng háttal, az arcát nem mutatva mert csak nyilatkozni a sajtónak férje eltűnéséről.
A TV2-n is most tér vissza a Legyen Ön is milliomos, hátha.
Magyarországon csak Macronban, mert nálunk csak a görögök bíznak kevésbé Merkelben. Macronnál csak Lengyelországban bíznak jobban Trumpban.
Az épülő digitális totalitárius államban a konfliktuskezelés legjobb módja nem a viták rendezése, hanem rengeteg adattal és algoritmussal felmérni, ki csinálhat bajt, majd ennek megfelelően kezelni a problémát. Ha kell, táborokban, tömegesen.
Ye Jianming két év alatt több mint egymilliárd dollárért vásárolt be a cseheknél. Majd váratlanul félreállították, és jelenleg senki nem tudja, mi lesz a befektetések sorsa.