Washington szervezi, Hszi Csin-ping is részt vesz rajta. Joe Biden valószínűleg nagy amerikai kibocsátás-csökkentési terveket fog bejelenteni.

Hiába feszült a viszony a két ország között, a klímaváltozás nem vár.

A kínai elnök ugyan nem mondta ki az Egyesült Államok nevét, beszédében elég egyértelműen Washingtonnak üzent.

A kínai felsőoktatási intézményeknek "vörös és professzionális" diákokat kell képezniük, akik tovább viszik a kínai szocializmust.

Tajvani katonai szakértők a közeljövőben nem tartanak támadástól, de nem tartják kizártnak, hogy a következő években megjöhet Hszi Csin-ping kedve a szigetország beolvasztásához.

Az USA a nemzetközi beruházások terén is visszaszorítaná a kínai terjeszkedést.

Biden megválasztása óta először találkozott a két ország külügyminisztere. Az amerikaiak felhoztak több témát is, amiről Kína nem hajlandó senkivel beszélni, kemény üzengetésekbe torkollott a találkozó.

Igaz, az abszolút szegénység meghatározásában erősen alacsony mércét alkalmaznak.

Az USA és Kína versengéséről szólnak a következő évek, ezért izgalmas, hogy miket mondhattak egymásnak.

Mindenki számára váratlanul született meg az év végén az a megállapodás, amit a német elnökség vitt végig a Bizottságon. Több uniós tagország mellett a leendő Biden-kormány sem boldog a fejleménytől, ami igazán Hszi Csin-pingnek jelent nagy győzelmet.

Az elmúlt 20 évben ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés Carl Schmitt művei iránt Kínában, írásaiból még a pekingi kormány irányvonalát igazoló cikkekben is idéznek.

Vlagyimir Putyin viszont még mindig hallgat, várja az amerikai választás hivatalos végeredményét.

Rosszul mérhette fel az erőviszonyokat a világ egyik leggazdagabb embere: Jack Ma gigantikus tőzsdei nyitását az utolsó pillanatban akasztotta meg a kínai bürokrácia, ami egyre keményebben lép fel a techszektor egészével szemben is.

Hszi Csin-ping pedig a jelek szerint még hosszú éveken át tervez az egyre magabiztosabb ország élén maradni.

Várhatóan Peking nem fog örülni a dolognak.