Az iráni háború miatt Európa védelmére kevesebb marad: hiába akar mindenki Patriotot, üres a polc

Két hét alatt két évnyi rakétaelhárító rendszert lőttek ki a Közel-Keleten, vagyis ennyi idő alatt felhalmozott készleteket semmisítettek meg az amerikaiak és arab szövetségeseik az Irán elleni háború első szakaszában. Ez nemcsak az iráni háború alakulása szempontjából releváns, hanem a világ más részein is, ahol szintén amerikai rakétaelhárító fegyverzetek jelentenék a légvédelem alapját.

Emiatt nemcsak Tajvanon és Ukrajnában aggódnak például, hanem Lengyelországban is. A nagyszabású védelmi program, a Wisła keretében az Egyesült Államok 2029-ig kellene, hogy nagy teljesítményű, Patriot rakétaelhárító rendszert szállítson a lengyeleknek - Varsó ezt egy esetleges orosz támadás veszélyére hivatkozva kulcsfontosságúnak tekinti.

Az időben való amerikai szállítás azonban a közel-keleti háború miatt máris veszélybe került -írja a Gazeta Wyborcza.

„Komolyan fennáll a kockázata, hogy az amerikai berendezések szállítása késedelmet szenved számos európai ügyfelek számára. A prioritás az amerikai hadsereg és az Iránnal való konfliktusban közvetlenül érintett országok lettek. Sajnos ezt figyelembe kell venni”

- mondta Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes Gdyniában.

Irán a becslések szerint idáig 1150 ballisztikus rakétát lőtt ki, ami miatt a Patriotot is 1000-1500 alkalommal vethették be a másik oldalon - a Patriotból sokszor két PAC-3 MSE antiballisztikus rakétát is fellőnek a biztonság kedvéért. Összehasonlításul: Ukrajna 2022 óta összesen 600 Patriot rakétát vetett be, kevesebbet, mint az Egyesült Államok és közel-keleti szövetségesei az iráni háború első három napja alatt.

Lengyelországnak összesen 800, a Patriot-rendszerben működtethető rakétaelhárító rakétát kellene kapnia az Egyesült Államoktól - valamennyit már megkaphattak ezek közül, de a nagyobb részét 2026 és '29 körül kellene leszállítani. Az amerikai gyárak kapacitása azonban erősen korlátozott a növekvő igényekhez képest, főleg, hogy Trump új doktrínája alapján, a Kínával vívott fegyverkezési verseny jegyében 2025-ről '26-ra megnégyszerezték az amerikai hadsereg új Patriot rakéták beszerzésére vonatkozó célszámait.

Az iráni háborúval a helyzet azóta sokkal rosszabb lett, és várhatóan előbb az amerikai és közel-keleti igényeket fogják kielégíteni, miközben az európai országok és Ukrajna egymással is versengenek a beszerzésekért.