Közel negyvenen pedig megsérültek.
Az izraeli miniszterelnököt az utcán is tiltakozó tömeg fogadta, a tüntetők közül többeket is őrizetbe vettek, köztük volt az Oscar-díjas Susan Sarandon is.
A bank szerint a háború akkora bizonytalanságot okozott, hogy már nincs egyértelmű alapforgatókönyvük az olajárak alakulására.
Trump korábban „gyakorlatilag korlátlan” készletekről beszélt, a Pentagon szerint azonban a háborúban felhasznált lőszermennyiség hiányt okozott a stratégiai készletekben.
Az amerikai hadsereg szerint válaszcsapásként öt, az iráni hadsereghez köthető olajszállító hajót támadtak meg, miután Irán kétszer is megpróbált eltalálni egy amerikai hadihajót.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn ismerteti az Iránnal kereskedő országokat és vállalatokat is érintő új korlátozásokat, azt írta, „gazdasági D-nap” kezdődik.
A három ország aggodalma egyre csak fokozódik a közel-keleti káosz és fenyegetettség miatt.
A közösségi médiában megosztott beszámolók, fotók és videók ugyanis Iránt segítik.
Az iráni külügy szóvivője szerint Washington újabb követelései miatt még nincs végleges egyezség.
Súlyos visszaélésekről és fokozódó érzéketlenségről szólnak a Gázában és Dél-Libanonban szolgáló izraeli katonák vallomásai. Közben a túlterhelt hadsereg és az ultraortodoxok sorozása körüli vita már Netanjahu kormányát is megrendítheti.
Izrael több mint 100 Hezbollah-célpontra mért csapást.
Új belső jelentések szerint az ország hadereje az amerikai támadások után jóval erősebb maradt annál, mint amit Donald Trump elnök nyilvánosan állított.
A károk arra utalnak, hogy az amerikai hadsereg alábecsülte Irán harci képességeit és egyes bázisokat nem védett kellőképpen.
„Egyetlen amerikai haditengerészeti hajót sem ért találat” – írta az amerikai Középső Parancsnokság.
A haditengerészet szerint az akcióban mintegy 15 ezer katona, több mint 100 repülő, valamint hadihajók és drónok vesznek részt.