A magyar külügyminiszter konstruktív tartózkodásként értékelte a lépést.
A magyar külügyminiszter konstruktív tartózkodásként értékelte a lépést.
A Krím elcsatolásának tizedik évfordulóján választatja magát újra Vlagyimir Putyin. De mi történt tíz évvel ezelőtt a Krímben? És ehhez képest mi történik most? Jójárt Krisztián, a John Lukacs Intézet kutatójának elemzése.
A rendőrség nyomozást indított.
Azért nem kapkodnák el.
2019 óta nincs ilyen, korábban sem mindig volt.
Az oroszok közlése szerint rakétákat és drónokat lőttek ki a városra, ezek egy részét leszedték.
Nem csoda, hiszen Olaf Scholz kancellár ellenzi a javaslatot.
A Kremlben biztosak benne, hogy zavartalanul le tudják bonyolítani az eseményeket, és az elvárt 80 százalékos Putyin-sikert is képesek prezentálni. A stratégákat csak a részvétel izgatja, de ennek növelésére is megvannak a bevált eszközeik.
Az ukrán elnök mandátuma május 20-ai lejárta után is a székében szeretne maradni. Akik szerint ezt nem tehetné meg, azokról azt mondja, az orosz narratívát képviselik, ám ennyire azért nem egyszerű a helyzet.
A szabadcsapatok a belgorodi és a kurszki régiókba akartak betörni.
Nem ez a 300 millió dolláros szállítmány fogja eldönteni a háborút.
És szerinte ez elsősorban magára Magyarországra nézve veszélyes.
Az oroszok szerint viszont az ukránok indítottak támadást Belgorod és a Kurszki terület határmenti térségében.
A történelemhajlítás, ami szerint „Hruscsov jogtalanul adta Ukrajnának” a félszigetet, tíz éve kapott új lendületet Oroszországban. Ez a megszállás egyik indoka, és immár hivatalos állami álláspont is lehet.
Hányan jöttek, hányan mentek tovább, hányan maradtak? Miért nem érdeke senkinek, hogy kiderüljenek a valós számok? Cikksorozatunk első része.