Olyan, részletesen kibővített kisebbségi jogi keret jöhet létre a kárpátaljai magyarság számára Magyar Péter ukrán megállapodása alapján, amely a korábbinál erősebb intézményi és területi garanciákat vezet be – erről Fedinec Csilla Ukrajna-kutató ír a Jelenben.

Magyar Brüsszelben, Berlinben, majd Párizsban is beszélt arról, hogy több körben is zajlanak a kormányváltás óta a tárgyalások Magyarország és Ukrajna között, sőt, sikerült megállapodni is. Ahhoz, hogy az új magyar kormány hozzájáruljon az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások megnyitásához, amit Orbánék elutasítottak, erősebb kisebbségi jogi garanciákat kérnek Ukrajnától, és ez Magyar szerint sikerre vezetett:

„Áttörést értünk el az ukrán tárgyalópartnerekkel kárpátaljai honfitársaink nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogai terén” - mondta a miniszterelnök. A tervezett megállapodás pontjait Magyar bejelentése szerint jóváhagyták a kárpátaljai magyar közösség képviselői is – ez feltehetően a Fidesz-közeli KMKSZ-t és a másik magyar szervezetet, az ÚMDSZ-t is jelenti.

Bár a megállapodás szövegét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, azt Magyar bejelentette, hogy egy 11 pontos javaslatról van szó - ez pedig azt jelenti, hogy az a szintén 11 pontos tervezet jelenti a kiindulópontot, amit még Szijjártó Péter nyújtott át az ukrán félnek 2024-ben.

Akkor látszólag hasonló volt a körítés: a magyar kormány a kisebbségi, oktatási, nyelvi és politikai jogokról való új megállapodást szabta feltételül Ukrajna tágabb támogatásához. Valójában azonban, mint Fedinec Csilla is írja, a kisebbségi kártyát akkor csak arra használták, hogy blokkolják Ukrajna EU-s törekvéseit, “a magyar fél részéről a „11 ponton” felüli újabb és újabb felvetések a tárgyalások folyamán azt jelezték, hogy nem törekszik valós megállapodásra”, majd pedig végső megállapodás nélkül lezárták az egyeztetéseket.

Magyar Péter most ehhez a Fidesztől megörökölt 11 ponthoz nyúl vissza, ugyanezeknek a teljesítését kéri Ukrajnától, annak ellenére, hogy azok egy része már idáig is adott volt - miközben a megállapodás kapcsán Trianon emlegetésével láthatólag továbbra is inkább a hazai közönségének játszik, a területi háborút vívó ukrán érzékenységekkel kevésbé törődve.

Bejelentése „azt a benyomást keltheti, hogy bizonyos jogok újonnan jöttek létre vagy érdemben bővültek, miközben azok egy része a gyakorlatban korábban is létezett” - írja Fedinec Csilla arról, hogy Magyar Péter a bejelentése során használt retorikával most a már meglévő jogok egy részét is saját eredményeként igyekszik feltüntetni.

A 11 pontos megállapodás azonban így is valódi előrelépést, erősebb ukrán garanciavállalást jelenthet több területen - egyelőre csak ezt, hiszen a konkrét jogszabály-módosításokra még idő sem volt. Az ügyet pedig, miközben a pontok nagyjából ugyanazok, mint a Fidesz idején voltak, a Tisza-kormány éppen ellenkező célra használja, mint a Szijjártó-féle külpolitika.

Míg Orbán alatt a témát arra használták, hogy újabb és újabb követelések bedobásával a megállapodás aktuálisan mindig lehetetlenné váljon, és Ukrajna támogatását erre hivatkozva blokkolhassák tetszőleges ideig, most éppen az a hír, hogy három héttel az új kormány felállását követően máris sikerült megállapodni arról, amiről Orbánék nem tudtak.

Ez alapján az új magyar kormány kész hozzájárulni az ukrán csatlakozási fejezetek megnyitásához - más kérdés, hogy ennek kapcsán Magyar Péter 10-15 éves időtávról beszél, miközben az ukránok sokkal gyorsabb csatlakozást szeretnének, igaz, ennek az európai támogatása (lásd például Friedrich Merz német kancellár ezzel kapcsolatos kijelentéseit) is gyorsan elillant.

Arról, hogy konkrétan milyen pontokat tartalmazhat a Magyar Péter által belengetett magyar-ukrán megállapodás, Fedinec Csilla írt először részletesen. Bár a szöveg még nem nyilvános, eszerint annak egyszerre lehetnek a nyelvi jogok erősebb garanciájával, a magyar kisebbségi oktatási intézmények helyzetével és a magyar közösség nemzeti szimbólumainak szabad használatával kapcsolatos részei, de még a kijevi parlamentben való magyar képviselet lehetősége is belekerült, amire pozitív diszkrimináció nélkül a már csak legfeljebb százezres kárpátaljai magyarságnak nem lenne reális esélye.

Magyar Péter a magyar feltételekről azt mondta, hogy a kárpátaljai magyar közösség széles körű nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak intézményes garanciát kell kapniuk, és ezek az uniós értékelési és ellenőrzési mechanizmusokban is megjelenjenek. A szavai szerint az ukrán fél átfogó vállalásokat tett a nemzetiségi iskolák rendszerének megerősítésére, a magyar nyelv szélesebb körű használatának biztosítására az oktatásban és a közéletben, valamint a kulturális önazonosság szabad gyakorlásának garantálására.

A korábbi 11 pont alapján Fedinec Csilla szerint nagyjából ezek lehetnek a megállapodás főbb elemei az oktatásban:

• a magyar nyelvű oktatás intézményi garanciáinak megerősítése; a magyar nyelv teljes körű használata az oktatási folyamatban;

• a magyar tannyelvű intézmények jogállásának visszaállítása; újra külön kategóriába tartozhatnak a „nemzetiségi iskolák”;

• az egyetemeken és a szakképzésben a tanítási nyelv szabadabb megválasztása (ez a gyakorlatban idáig is megvalósult nagyjából);

• érettségi és felvételi vizsgák magyar nyelven;

• szigoríthatják az oktatási intézmények átalakításának és bezárásának feltételeit.

A nyelvhasználatban, területi kérdésekben:

• bár az ukrán államnyelv kötelező alapnyelv marad, a kisebbségi nyelvek „párhuzamos használati nyelvvé” válhatnak egy csomó helyi és közszolgáltatási szituációban. Ez főleg a helyi önkormányzatoknál, ügyintézésben, tájékoztatásban, választási kommunikációban és bizonyos közéleti eseményeken hozhat előrelépést;

• az erősebb nyelvhasználati jogosultságokat idáig nagyobb (nagyjából a magyar járáshoz hasonló) területi egységekhez kötötték. Ha ott nem volt meg az elegendő nemzetiségi arány, ez több helyen kedvezőtlen volt a magyaroknak - ezen most változtatnának, újra településszinten dőlne el a kérdés;

• a „hagyományosan nemzeti kisebbségek által lakott közigazgatási-területi egység” fogalmához viszonylag alacsony, 10–15%-os küszöböket vezetnének be, efölött járnának az extra nyelvi jogok, például a helyi közigazgatásban.

Kulturális autonómia és politikai képviselet:

• A kulturális önazonosság területén explicit módon rögzítik a kisebbségi szimbólumok, nemzeti jelképek használatának jogát, a kulturális intézmények létrehozását, valamint a hagyományok és ünnepek szabad gyakorlását;

• a kisebbségi nyelv szabad használata a politikai életben és választási folyamatokban, a nyelvi kompetencia-követelmények enyhítése (magyarul: például kell-e egy polgármesternek tudnia az ukrán államnyelvet);

• A javaslatcsomag felveti a kisebbségek parlamenti képviseletének garantálását is, de ehhez alkotmánymódosításra lenne szükség Ukrajnában, így ez csak elvi lehetőségként szerepel.