Az iráni háború miatt fellépő kerozinhiány mindenkit érinteni fog, Európát különösen. A globális energiaárak most a geopolitikai tényezők miatt változnak, de minél tovább húzódik a konfliktus, annál nagyobb az esélye annak, hogy a tényleges hiány is bekövetkezik. Interjú Petras Katinasszal, a RUSI energiapolitikai kutatójával.

Az amerikaik szerint Iránnak kell egy jó ajánlatot tennie, és lezárnia az amerikaik által indított háborút.

A csere lehetőségét Trump egyik embere vetette fel.

Eredetileg vasárnap járt volna le a múlt héten megkötött tűzszünet. A tárgyalások után az amerikai elnök azt mondta, „komoly esély” van arra, hogy még idén békemegállapodás születik.

Közben Irán szerdán közleményt adott ki, amiben jelezte, részt kíván venni az amerikai-mexikói-kanadai közös rendezésű tornán.

Irán szerint az esemény fegyveres kalóztámadás volt az amerikai haditengerészet részéről.

Az amerikai elnök ismét hidak lerombolásával fenyegetett, megidézve Alice Coopert is.

A szoros egy napig sem volt nyitva a kereskedelmi hajók előtt.

Egyúttal szokatlanul kemény hangnemben megtiltotta Izraelnek is, hogy Libanont bombázza.

Egyelőre április 22-ig.

Pedig az iráni sportminiszter korábban jelezte, a háború miatt nem vesznek részt a tornán.

Közben Donald Trump szerint már a hétvégén újabb amerikai–iráni tárgyalások jöhetnek, azt állította, közel a megállapodás.

Az iráni háború miatt az ukrán hadseregnek egyre kevesebb légvédelmi rakéta jut.

Libanon-szerte több mint 1,2 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, közülük 820 ezren az ország déli részéből menekültek el.

Az amerikaiak szerint hétfő óta egyetlen hajó sem törte át a blokádot, az iráni állami hírügynökség szerint viszont egy újabb, amerikai szankciók alatt álló óriástanker haladt át a Hormuzi-szoroson.