Evo Morales magyarázatot is adott a távollétére.

A brit kormány követeli, hogy azonnal bocsássák őket szabadon, egyben figyelmezteti állampolgárait, hogy bárkit bármikor letartóztathatnak Iránban.

Miközben az Egyesült Államok akár napokon belül csapást mérhet iráni célpontokra.

Sajtóértesülések szerint az amerikai hadsereg legkorábban szombaton készen áll majd az Irán elleni csapásokra.

Az Egyesült Államok jelentős katonai erőket csoportosított a Közel-Keletre, miközben Irán csütörtökre rakétaindításokat jelentett be.

Az esemény közben az iráni média arról számolt be, hogy ideiglenesen lezárták a Hormuzi-szoros egy részét, ahol a globális olajszállítás mintegy ötöde halad át.

A legtöbben Münchenben, Los Angelesben és Torontóban gyűltek össze, hogy a rendszer megdöntését követeljék, és kiálljanak az Iránban tüntetők mellett.

Trump hivatalba lépése óta ez lesz a hatodik találkozójuk. Ennél többet egy vezetővel sem találkozott az amerikai elnök.

Hakan Fidan külügyminiszter szerint nem akarják felborítani a térség erőegyensúlyát, de bizonyos körülmények között kénytelenek lehetnek lépéseket tenni.

Az iráni nők jogáért harcoló aktivista 2023-ban a Nobel-békedíját is börtönben kapta meg.

„Nem a szomszédos országokat támadnánk meg, hanem az ott állomásozó amerikai bázisokat. Nagy különbség van a kettő között” – mondta az iráni külügyminiszter.

Alá is írta az erről szóló rendeletet.

Csak hát sajnos zárt kapusak egyelőre a meccsek.

A nyugati államok által terrorszervezetté nyilvánított Forradalmi Gárda akciója a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalát fenyegeti.

Veszélyesen közel repült az Abraham Lincoln repülőgép-hordozóhoz.