Irán szeptember eleje óta most először jelentette be, hogy támadást hajtott végre egy öböl menti országban található amerikai katonai létesítmény ellen.
Bessent felel azért, hogy Iránt és szövetségeseit szankciókkal rávegyék a Hormuzi-szoros megnyitására.
Az amerikai igazságügyi minisztérium három férfi ellen emelt vádat, akik közel húsz európai terrortámadásban és támadási kísérletben vehettek részt.
De „teljes harckészültségben” állnak arra az esetre, ha a körülmények megváltoznának.
A francia külügyminiszter szerint az Iszlám Forradalmi Gárda áll az október támadások mögött.
Marco Rubio elismerte: nem történt érdemi előrelépés a háború lezárását célzó tárgyalásokon, és nem látszik közelinek a megállapodás.
A kivégzések száma növekszik az Iszlám Köztársaságban azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael háborút indított ellene 2026 februárjában.
A szaúdiak olyan koalíciót vezetnek, amely több mint egy évtizede harcol a húszik ellen, támogatva Jemen nemzetközileg elismert kormányát.
Donald Trump korábban azt állította, hogy az amerikai és izraeli bombázások során teljesen megsemmisítették Irán nukleáris létesítményeit.
A republikánusok megsemmisítő veresége a félidős választásokon a külpolitikában döntő változást ugyan nem hozhat, mégis lehet számítani arra, hogy egyes kulcsfontosságú ügyekben kompromisszumra kényszerítik az elnököt.
Miközben Putyin és Trump az ukrajnai békéről tárgyal, Moszkva fegyvereket szállít az amerikaiak ellen háborúzó Teheránnak.
Az amerikai alelnök szerint a választási vereség elemzését mindenképp az iráni háborúval kell kezdeni.
A Kongresszus mindkét házának elfoglalásával a demokraták sok lehetőséget kapnak, hogy megnehezítsék Trump elnöki ciklusának utolsó két évét.
Az elnök szerint Izraelnek már nincs is szüksége a pénzre, a bejelentést pedig pont a félidős választások napjára időzítette.
Az amerikai elnök erről azután magyarázott, hogy arról szóltak hírek, hogy az amerikai hadsereg a félidős szavazás után Irán elleni csapásokat mérlegel.