Február végén Amerika és Izrael megtámadta Iránt, és bár április óta elvileg tűzszünet van érvényben, a háború következményei egyre látványosabbak. A világgazdaság billeg. Amerika stratégiailag, hadászatilag, politikailag rosszabb helyzetben van, mint a bombázások kezdete előtt. Izrael nemzetközileg egyre jobban elszigetelődik, és az ország belső stabilitása is egyre ingatagabbnak tűnik, ahogy a demokratikus hagyományokat felfalják a szélsőjobboldali és vallási fanatikus csoportok. Iránban viszont a háború felgyorsította a már korábban is erjedő politikai változást, és minden jel szerint valódi rendszerváltás ment végbe.
A háború előtti években is voltak jelei annak, hogy az öregedő ajatollahoktól lassan egy új csoport, a Forradalmi Gárda vezetői veszik át az ország irányítását. Az 1979-es iszlám forradalom után annak vezetője, Homeini ajatollah által alapított fegyveres testület feladata eredetileg maga a forradalom védelme volt, az évtizedek során viszont az ország egyik legerősebb hatalmi központjává fejlődött.
A reguláris iráni hadseregtől teljesen külön álló Forradalmi Gárda közvetlenül a Legfelső Vezetőnek felel. Így volt ez Homeini idejében, majd utódja, Ali Hamenei alatt is. Hameneit azonban családja nagy részével együtt megölték a háború első óráiban, és utódja az ország élén fia, Modzstaba Hamenei lett.
Ahogy megválasztásakor írtuk, a dinasztikus utódlás az iszlám forradalom alapelveivel ment szembe. Modzstaba Hamenei azóta sem szerepelt a nyilvánosság előtt, különböző pletykák keringenek azzal kapcsolatban, hogy mennyire sérült meg a családját kiirtó támadásban. Bár az iráni vallási-politikai-katonai elit belső dolgairól a háború előtt is keveset lehetett tudni, azóta pedig még kevesebb hír szivárog ki, nagyon úgy tűnik, hogy az ifjabbik Hamenei megválasztását a Forradalmi Gárda erőltette és verte át a rendszeren, egészen pontosan az iráni legfelső vezető személyéről döntő, 88 tagú Szakértők Tanácsán.
Ha ez valóban így történt, Modzstaba Hamenei hatalomra juttatását nem lehet máshogy értelmezni, mint hogy ez volt a pillanat, amikor 46 év után a Forradalmi Gárda átlépett egykori urain, a vallási vezetőkön. 2026-tól így Irán nem teokrácia, hanem inkább katonai diktatúra, annak is egy speciális válfaja. Az izraeli-amerikai támadás így valódi rendszerváltást idézett elő Iránban, csak nem azt a demokratizálódást, amit az országon belül és kívül is sokan reméltek, hanem egy olyan átalakulást, amihez nagyon hasonlót már láttunk a történelemben.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Az iráni háborúval az USA nemcsak a világgazdaságra mért súlyos csapást, magát is rosszabb stratégiai, politikai és gazdasági helyzetbe lavírozta, mint amilyenben volt. Irán a propagandaháborúban is nyerésre áll, az amerikaiak csak rossz és még rosszabb opciók közül választhatnak.
Az Iráni Iszlám Köztársaság eddig arra épült, hogy náluk nincs örökletesség. Állítólag Modzstaba Hamenei néhány napja megölt apja sem akarta, hogy a fia legyen az utódja.