Két embert pedig kémkedés miatt tartóztattak le.
Olajsokk, teljesen felbolydult piacok élelmezési válság. A világ legfontosabb kereskedelmi útvonalának kiesése hatalmas zűrzavart okoz mindenhol, és az amerikai kormánynak szemmel láthatólag fogalma sincs, hogy mit kezdjen ezzel.
Az Iráni Iszlám Köztársaság eddig arra épült, hogy náluk nincs örökletesség. Állítólag Modzstaba Hamenei néhány napja megölt apja sem akarta, hogy a fia legyen az utódja.
Apokaliptikus állapotok uralkodnak Teheránban, miután az izraeli hadsereg több olajraktárt is eltalált a főváros közelében. A helyiek fullasztó levegőről, égő szemről és olajjal szennyezett esőről számolnak be, miközben az amerikaiak sincsenek oda az izraeli támadásért.
A legtöbben a nemrég levadászott Hamenei ajatollah fiára tippelnek, pont azért, mert a Nagy Sátán ellenzi a megválasztását.
Ezzel ellentmond a korábbi elemzéseknek, amelyek szerint az amerikaiak lehetnek felelősek a 168 gyerek haláláért.
Az amerikai álláspont az elmúlt napokban többször is változott. Trump vasárnap még azt mondta, hogy Irán tárgyalni akar, és ő is kész beszélni velük.
A minabi iskola elleni támadásban 175-en, többségében gyerekek hallhattak meg. Az amerikaiak negyedik napja annyit mondanak, hogy sosem támadnak iskolákat, de vizsgálják a történteket.
„Az amerikaiak vadászgépeik nagy részét Ciprusra telepítették át. Támadásokat indítunk Ciprus ellen mindaddig, amíg az amerikaiak onnan is távozni nem kényszerülnek” – nyilatkozta egy iráni tábornok.
Az Irán elleni amerikai-izraeli háború első szakasza a támadások szempontjából sikeres volt – kérdés, hogy mi következik ezután. Trump rezsimváltást akar, de katonák beküldése nélkül ezt nagyon nehéz elképzelni.
Irán az elmúlt években meggyengült, és ezt az ellenségei most kihasználták, de korántsem biztos, hogy sikerül megdönteni a rezsimet a légi csapásokkal, az meg főleg nem, hogy ami utána jön, jobb lesz, mint ami eddig volt. A környező arab országokban mindeközben azon gondolkoznak, beszálljanak-e a háborúba.
Ez háború egész másnak ígérkezik, mint a tavaly júniusi 12 napos. Trumpnak felróják, hogy javában tárgyalt az irániakkal, amikor támadást indított, és keveseket győzött meg arról is, hogy Irán közvetlen fenyegetést jelent az USA-ra. A nyilvánvaló cél az iráni rezsim megbuktatása, de egyelőre nem látni, csak légicsapásokkal ezt hogyan lehet elérni.
A nyugati államok által terrorszervezetté nyilvánított Forradalmi Gárda akciója a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalát fenyegeti.
Az iráni lépés válasz arra, hogy csütörtökön az EU terrorszervezetté nyilvánította a Forradalmi Gárdát.
Mit lehet tudni a vérbe fojtott tüntetésekről? Veszélybe került a rezsim? Hogyan működik egy teokratikus köztársaság? Milyen regionális következményei lehetnek a tiltakozásoknak? N. Rózsa Erzsébet és Csepregi Zsolt Közel-Kelet-szakértőkkel beszélgettünk.