A háború miatt eddig csak messzebb került az irániaktól a szabadság
Február 28-án, amikor Amerika és Izrael háborút indított Irán ellen, Donald Trump rövid videóüzenetet tett közzé. Az amerikai elnök ebben többek közt az iráni néphez is szólt:
„Kézzelfogható közelségbe került a szabadságotok órája. (...) Ne hagyjátok el az otthonotokat, odakint veszélyes. Mindenhol bombák fognak hullani. Amikor végeztünk, döntsétek meg a kormányotokat! Generációkon át ez lesz az egyetlen lehetőségetek.”
Több mint két héttel később, amikor a bombák még mindig hullottak, és Amerika egyre jobban belegabalyodott legújabb közel-keleti kalandjába, egy amerikai újságíró megkérdezte Trumpot, hogy az iráni nép miért nem hallgatott rá, miért nem vonultak az utcára. Amire az elnök ezt válaszolta:
„Bejelentették, hogy aki tiltakozik, azt lelövik. A tüntetőknek nincs fegyvere. Nagyon nehéz dolguk van, megértem őket”.
Az ellentmondás nyilvánvaló, a kérdés inkább csak az, hogy az amerikaiak miért nem számoltak azzal, hogy az általuk indított háború milyen következményekkel lehet a közel fél évszázada egy teokratikus diktatúrában szenvedő iráni népre. Ahogy a Hormuzi-szoros lezárását és az Öböl-államok elleni válaszcsapásokat is előre meg lehetett jósolni – amely fejlemények Trump szerint teljesen váratlanok –, úgy annak is komoly esélye volt, hogy egy amerikai-izraeli bombázás az iráni rezsim további keményedésével, egyúttal pedig az ellenzéki álmok évtizedekre visszavetésével jár.
Csatlakozz most fél áron a Körhöz, és olvass tovább!
Kövesd velünk a kampány hajráját, fizess elő most 50% kedvezménnyel!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
Ha Homeini ezt látná: Hamenei fia került Irán élére
Az Iráni Iszlám Köztársaság eddig arra épült, hogy náluk nincs örökletesség. Állítólag Modzstaba Hamenei néhány napja megölt apja sem akarta, hogy a fia legyen az utódja.
A 2026-os seriff minden korábbinál erősebb – de neki sincs végtelen lőszere
Amerika és Izrael a háború első napjaiban olyan haditechnikai fölényben van Iránnal szemben, amilyet még nem nagyon láttunk. Egy elhúzódó háború azonban kiegyenlítheti a feltételeket, mert még a világ legerősebb hadserege sem tüzelhet megállás nélkül, és az irániak is megtanulhatnak gyengébb pozícióból hatékonyan harcolni.
Az Öböl-államok az iráni háború legnagyobb vesztesei
Évtizedeken át úgy tűnt, ők lehetnek a békés és biztonságos, csillogó oázis a közel-keleti káoszban. Úgy volt, hogy mindehhez a békét és biztonságot az amerikaiak garantálják. Mindez szertefoszlott, amint Dubajban becsapódott az első iráni drón, és nem biztos, hogy vissza lehet szerezni.
A szinte lehetetlen küldetés: légierővel rezsimváltást elérni
Az Irán elleni amerikai-izraeli háború első szakasza a támadások szempontjából sikeres volt – kérdés, hogy mi következik ezután. Trump rezsimváltást akar, de katonák beküldése nélkül ezt nagyon nehéz elképzelni.
Egyelőre nem a szabadságért életüket adó iráni tüntetők állnak nyerésre
A viszonylag népszerű, karizmatikus forradalmárok első generációjának kihalása vagy eltakarítása után gyakran a technokrata, cinikus, maffiaszerű és még brutálisabb másodvonal kerül az ország élére. Iránban ez a Forradalmi Gárda lehetne.
A belsős vizsgálat előzetes megállapításai alapján az Egyesült Államok bombázta le az iráni leányiskolát
A Központi Parancsnokság tisztjei a katonai hírszerzés elavult adatainak felhasználásával állapították meg a célpont koordinátáit.
„Teljes sötétség, pont olyan, mint a jövőnk” – helyiek beszámolói a teheráni olajtárolók elleni támadások után
Apokaliptikus állapotok uralkodnak Teheránban, miután az izraeli hadsereg több olajraktárt is eltalált a főváros közelében. A helyiek fullasztó levegőről, égő szemről és olajjal szennyezett esőről számolnak be, miközben az amerikaiak sincsenek oda az izraeli támadásért.
