Két nappal az után, hogy Izrael és Amerika megtámadta Iránt, egyáltalán nem világos, hogy akár csak középtávon mi lesz annak a háborúnak a kimenetele, ami hétfőn már az Európai Uniót is elérte. A kezdeti támadás sikeréből és az azt követő iráni válaszcsapásokból azonban már le lehet vonni következtetéseket azzal kapcsolatban, hogy milyen egy háború 2026-ban.
A február 28-án hajnalban indított amerikai-izraeli hadműveletben egy olyan katonai koalíció támadta meg Iránt, ami mérföldekkel jár a világ valamennyi hadserege előtt. A gyors, pusztító siker ennek világos lenyomata volt. A támadásban sikerült megölni Hámenei ajatollahot és az iráni katonai-politikai-vallási vezetés több tucat kulcsfiguráját, valamint több száz célpontot találtak el: légvédelmi rendszereket, rakétakilövő állomásokat és parancsnoki központokat egyaránt.
Az amerikaiak és az izraeliek az első pillanattól kezdve azt csináltak az iráni légtérben, amit csak akartak. Irán ettől még megkezdhette a válaszcsapását, ami alapvetően izraeli és a Perzsa-öböl térségében található civil és katonai célpontok támadását jelentette drónokkal és rakétákkal, de ezek, bár egy részük célba is talált, egyelőre semmiféle hatással nem voltak a perzsa ország ellen irányuló katonai akcióra.
Kövesd velünk a kampány hajráját, fizess elő most 50% kedvezménnyel!
Már előfizetőnk vagy?
Teheránból és más városokból is robbanásokról érkeztek jelentések. A támadásra az után került sor, hogy megfeneklettek az iráni nukleáris program korlátozását célzó támadások.
Az Irán elleni amerikai-izraeli háború első szakasza a támadások szempontjából sikeres volt – kérdés, hogy mi következik ezután. Trump rezsimváltást akar, de katonák beküldése nélkül ezt nagyon nehéz elképzelni.
Az iráni atomprogram kulcshelyszíne Fordo, ahol jóval a föld alatt uránt dúsítanak. Izrael Irán elleni támadása ennek kiiktatása nélkül nem igazán érhet célt. De olyan fegyvere, amivel Fordót ki lehet iktatni, csak az amerikaiknak van.