Két nappal az után, hogy Izrael és Amerika megtámadta Iránt, egyáltalán nem világos, hogy akár csak középtávon mi lesz annak a háborúnak a kimenetele, ami hétfőn már az Európai Uniót is elérte. A kezdeti támadás sikeréből és az azt követő iráni válaszcsapásokból azonban már le lehet vonni következtetéseket azzal kapcsolatban, hogy milyen egy háború 2026-ban.
A február 28-án hajnalban indított amerikai-izraeli hadműveletben egy olyan katonai koalíció támadta meg Iránt, ami mérföldekkel jár a világ valamennyi hadserege előtt. A gyors, pusztító siker ennek világos lenyomata volt. A támadásban sikerült megölni Hámenei ajatollahot és az iráni katonai-politikai-vallási vezetés több tucat kulcsfiguráját, valamint több száz célpontot találtak el: légvédelmi rendszereket, rakétakilövő állomásokat és parancsnoki központokat egyaránt.
Az amerikaiak és az izraeliek az első pillanattól kezdve azt csináltak az iráni légtérben, amit csak akartak. Irán ettől még megkezdhette a válaszcsapását, ami alapvetően izraeli és a Perzsa-öböl térségében található civil és katonai célpontok támadását jelentette drónokkal és rakétákkal, de ezek, bár egy részük célba is talált, egyelőre semmiféle hatással nem voltak a perzsa ország ellen irányuló katonai akcióra.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Teheránból és más városokból is robbanásokról érkeztek jelentések. A támadásra az után került sor, hogy megfeneklettek az iráni nukleáris program korlátozását célzó támadások.
Az iráni atomprogram kulcshelyszíne Fordo, ahol jóval a föld alatt uránt dúsítanak. Izrael Irán elleni támadása ennek kiiktatása nélkül nem igazán érhet célt. De olyan fegyvere, amivel Fordót ki lehet iktatni, csak az amerikaiknak van.
Az Irán elleni amerikai-izraeli háború első szakasza a támadások szempontjából sikeres volt – kérdés, hogy mi következik ezután. Trump rezsimváltást akar, de katonák beküldése nélkül ezt nagyon nehéz elképzelni.