Egy fiatal magyar aktivista az olajválság kellős közepén utazott Kubába, ahol súlyos humanitárius válság alakult ki. Mesélt a 444-nek az áramkimaradásokról, az üzemanyag- és élelmiszerhiányról, és arról is, hogy mit gondolnak a kubaiak az Egyesült Államokról.

Rezsimváltás és nem rezsimváltás, a már tavaly megsemmisített nukleáris program megsemmisítése, kinézett vezetők Irán élére, akiket véletlenül már meg is öltek: miközben regionális háborúvá nő ki az Irán elleni támadás, Trump még mindig nem volt képes megmondani, pontosan miért is indított háborút Irán ellen

Amerika és Izrael a háború első napjaiban olyan haditechnikai fölényben van Iránnal szemben, amilyet még nem nagyon láttunk. Egy elhúzódó háború azonban kiegyenlítheti a feltételeket, mert még a világ legerősebb hadserege sem tüzelhet megállás nélkül, és az irániak is megtanulhatnak gyengébb pozícióból hatékonyan harcolni.

Damaszkusz, Caracas, Teherán – a tömeggyilkos diktátorok mind Moszkvából várták a segítséget, de az ukrajnai háborúban meggyengült Putyin csak szavakkal dobálózik.

Az Anthropic viszont attól tart, hogy emberi felügyelet nélküli gyilkos drónokhoz és tömeges megfigyelésekhez is használnák a Claude-ot.

Az év eleje óta több mint 440 politikai foglyot engedtek szabadon.

Evo Morales magyarázatot is adott a távollétére.

A kínai külügyminiszter nem említette név szerint az Egyesült Államokat, de gyaníthatóan rájuk gondolt.

Delcy Rodríguez bejelentette a hírhedt El Helicoide börtön bezárását is.

Trumpék olajat akarnak, Delcy Rodríguez meg olajmunkásoknak mondja, hogy ebből elege van.

Az amerikai kormányzat szerint a körülmények adott a rendszer leváltására, és aktívan szondáztatják a kubai közösséget, hogy ki legyen az ő emberük.

Venezuela és különösen Grönland ügye nehéz helyzetbe hozta a Trump európai szövetségeseinek számító politikusokat, akik közül egyre többen szólalnak fel az agresszív amerikai külpolitika ellen. Lehet tippelni, Orbán követni fogja-e őket.

Ez a legmagasabb szintű ismert amerikai látogatás, mióta levadászták Nicolás Maduro elnököt.

A férfit 2025 márciusában hurcolta el a venezuelai titkosszolgálat.

A kubai rezsim még a Szovjetunió összeomlását is simán túlélte, de olyan nehéz helyzetben még nem volt, mint amilyenbe Nicolás Maduro elrablása után került. Csak az a gond, hogy a szigetországban gyakorlatilag nem maradtak tettre kész fiatalok, aki bedönthetnék a rendszert.