Alfredo Díazt 2024-ben vették őrizetbe, mert megkérdőjelezte az elnökválasztás eredményét. Az amerikai külügy szerint egy „kínzóközpontban” tartották fogva.

Nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva.

Szerintük illegális és indokolatlan agresszió, hogy Donald Trump lezárta az ország légterét.

A kábítószer elleni háború nevében.

A romló biztonsági helyzet és a növekvő katonai aktivitás miatt.

De állítólag ezzel párhuzamosan újrakezdték az informális tárgyalásokat Maduro elnökkel, aki már odaengedné az amerikai cégeket a venezuelai olajkincshez.

A héten több tájékoztatót is kapott az elnök a venezuelai katonai műveletek lehetséges célpontjairól.

Az egyoldalú fegyveres konfliktus most már tényleg bármikor átcsaphat nyílt háborúba.

Bár Bitner Villegas a poszt után napokra eltűnt, végül a venezuelai belügyminiszter dicsérte meg a hűségéért.

Washington eközben hivatalosan a drogkereskedelem elleni fellépéssel indokolja a műveleteket.

Hagyományosan a titkosszolgálatok munkája ennél titkosabb szokott lenni.

A venezuelai rezsim mintha nem örülne teljes szívvel a norvég Nobel-bizottság döntésének.

Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy a jövőben akár szárazföldi műveleteket is végrehajthatnak a venezuelai drogcsempészek ellen.

Az amerikaiak kilőttek egy csónakot, amin szerintük egy Trump által terrorszervezetnek minősített drogkartell szállított kábítószert. A venezuelai diktatúrának végső soron ez jól jön, az amerikaiknak pedig a nagyon rövid távú dicsőségen túl talán semmi hasznuk nem lesz belőle. Latin-Amerika viszont megszenvedheti a megújuló amerikai fegyveres beavatkozásokat.

Nagy-Britanniában nem csak etikai kérdés, hogy egy vezető a hivatalban töltött idejében szerzett kapcsolatait ne használja magáncélokra.