Cinikus gyilkosság – így jellemezte az iráni legfőbb vezető likvidálását Vlagyimir Putyin. „Kérem, fogadja őszinte részvétemet az Iráni Iszlám Köztársaság legfőbb vezetője, Ali Hoszajni Hámenei és családtagjai meggyilkolása miatt, amely cinikusan megsértette az emberi erkölcs és a nemzetközi jog minden normáját” – írta iráni kollégájának az orosz elnök. „Kérem, hogy adja át legőszintébb részvétemet és támogatásomat a legfőbb vezető családjának és barátainak, az iráni kormánynak és az egész népnek.”
Ennyi a közlemény, ennyire futja most Putyintól: szép szavakkal búcsúztatni egy fanatikus tömeggyilkost, az egyik legfontosabb partnerét. Megvédeni ugyanúgy nem tudta, ahogy Venezuela és Szíria vezetőit sem.
Amikor a népharag 2014-ben elsodorta az oroszbarát ukrán kormányt, és Janukovics elnök aranyozott vécékeféjét hátrahagyva Moszkvába menekült, Vlagyimir Putyin kész volt a válasszal: lerohant egy szuverén európai országot, és ezzel új korszakot nyitott a világpolitikában.
A szír diktátor ekkor még hetykén üzente, hogy ő aztán soha nem menekül Moszkvába, tíz évvel később mégis ott találta magát, lopott pénzét számolgatva a moszkvai villanegyedben. Amikor 2024 decemberében alig néhány nap alatt összedőlt a Szíriát 54 éve terrorizáló Aszad-rezsim, és az oroszok csak tessék-lássék bombázgatták a felkelőket, az egyben
Putyin 25 éves uralmának egyik legnagyobb geopolitikai kudarca volt.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Ukrajnában legalább az oligarchák tudnak élni, még ha csak annyira is, hogy viacolorral rakják ki a falra a Louis Vuitton logót. De az igazság sosem olyan szép, mint az internet szeretné.
Az Aszad család luxuséletet él az orosz fővárosban, de elszigetelődtek a szíriai és orosz elittől, még érdekes vacsoravendégnek sem tartják.
Néhány nap alatt összedőlt a Szíriát 54 éve terrorizáló, végig Moszkva-barát Aszad-rezsim. A legyőzhetetlen Oroszország mítosza Szíriában csorbát szenvedett, ami a szövetségeseiket elgondolkodtathatja, ellenségeiket pedig felbátoríthatja. Kulcskérdés, hogy mi lesz a két szíriai orosz katonai bázissal.
Putyin és al-Sharaa több mint egy évtizeden át ellentétes oldalon álltak a polgárháborúban.
Hosszú listája van az Egyesült Államok latin-amerikai beavatkozásainak, de még amerikai mércével is szokatlan volt az a katonai művelet, amit most végrehajtottak. Erről beszélgettünk Tábor Áronnal, az ELTE Amerika-szakértő oktatójával és Bede Mártonnal, a 444 újságírójával.
A Kreml szerint ha a kubai helyzet eszkalálódik, meg kell oldani a humanitárius szükségleteket.
Marco Rubio nagyon magas szinten foglalkozik az üggyel.
Irán 86 éves vezetőjét a teheráni rezidenciájában érte az amerikai-izraeli támadás, nem élte túl a légicsapást. Az iráni Forradalmi Gárda „súlyos, határozott és elrettentő büntetést" ígért, Donald Trump az iráni biztonsági erők átállására buzdít.
Ez háború egész másnak ígérkezik, mint a tavaly júniusi 12 napos. Trumpnak felróják, hogy javában tárgyalt az irániakkal, amikor támadást indított, és keveseket győzött meg arról is, hogy Irán közvetlen fenyegetést jelent az USA-ra. A nyilvánvaló cél az iráni rezsim megbuktatása, de egyelőre nem látni, csak légicsapásokkal ezt hogyan lehet elérni.
A viszonylag népszerű, karizmatikus forradalmárok első generációjának kihalása vagy eltakarítása után gyakran a technokrata, cinikus, maffiaszerű és még brutálisabb másodvonal kerül az ország élére. Iránban ez a Forradalmi Gárda lehetne.
Irán az elmúlt években meggyengült, és ezt az ellenségei most kihasználták, de korántsem biztos, hogy sikerül megdönteni a rezsimet a légi csapásokkal, az meg főleg nem, hogy ami utána jön, jobb lesz, mint ami eddig volt. A környező arab országokban mindeközben azon gondolkoznak, beszálljanak-e a háborúba.
Az Egyesült Államok 2024 szeptemberében erősítette meg, hogy Irán Fath–360-as rakétákat adott át Oroszországnak, ám a frontvonalhoz közeli célpontok ellen hatékony fegyvereket Moszkva eddig nem használta Ukrajna ellen.
A Trump-tornádó pusztít, de nem épít. Úgy tűnik, az USA erejét adó bizalom eltört, és ez kézzelfogható hatást gyakorol Európára is. Egyre többet beszélünk az eddigi világrend végéről, ezért megnéztük, mi volt eddig, mi jöhet most, és mi várhat az új világban Magyarországra.
A hajó legénységének nagy része viszont ukrán állampolgár.
A hétvégén még csak egy nyilatkozatot írtak alá arról, hogy mindenki jó fej lesz a térségben, ez önmagában kevés a Nobel-békedíjhoz. Az amerikai érdekek érvényesítésében viszont nagyot lépett előre az elnök.