Húsvét alkalmából.

A havannai amerikai nagykövetség egy tisztviselője szerint az Egyesült Államokban nem a kubai hatóságok állításai alapján hoznak döntéseket.

Minek hosszú elemzésekbe belemenni békéről és háborúról.

A hajóknak kedden vagy szerdán kellett volna megérkezniük a kubai fővárosba, Havannába, de semmilyen jelzés nem érkezett tőlük, és az érkezésüket sem erősítették meg.

Többen fazekakat és serpenyőket ütögetve tiltakoztak Havanna központjában, Morón városában tüntetők pedig felgyújtották a Kommunista Párt helyi székházát.

A Kreml szóvivője néhány napja azt mondta, Oroszország „készen áll minden lehetséges segítséget megadni” Kubának. Trump ugyanis fokozza a nyomást az országon.

Szerinte „Kuba a végnapjait éli”, a kormánya pedig közölte, Miguel Díaz-Canel elnöknek le kell mondania.

Hétfő estére Havanna lakosságának 5 százalékánál, valamint több kórházban is visszaállították az áramellátást, de a helyreállított áramkörök bármikor újra meghibásodhatnak.

Ahogy lesz, úgy lesz.

Nyélbe ütöttek egy aranykereskedelmi üzletet is, amelyből kizárják Pekinget és Moszkvát.

Az amerikai elnök korábban még Kuba „baráti átvételének” lehetőségét is felvetette.

Egy fiatal magyar aktivista az olajválság kellős közepén utazott Kubába, ahol súlyos humanitárius válság alakult ki. Mesélt a 444-nek az áramkimaradásokról, az üzemanyag- és élelmiszerhiányról, és arról is, hogy mit gondolnak a kubaiak az Egyesült Államokról.

Damaszkusz, Caracas, Teherán – a tömeggyilkos diktátorok mind Moszkvából várták a segítséget, de az ukrajnai háborúban meggyengült Putyin csak szavakkal dobálózik.

A kubai hatóságok szerint a céljuk az volt, hogy fellázítsák a népet és ellopják a forradalmat.

Marco Rubio nagyon magas szinten foglalkozik az üggyel.