Újabb szankciókat jelentett be az Egyesült Államok Kuba elnöke, családtagjai, valamint a Castro család tagjai ellen csütörtökön – írja a Guardian. Az Egyesült Államok évtizedek óta szankciókat tart fenn a szigetországgal szemben, de Donald Trump elnök az utóbbi hónapokban egyre nagyobb nyomást gyakorolt Kuba vezetésén.

A szankciók érintik a volt elnök Raúl Castrót, fiát és unokáját egyaránt. Castro ugyan 2018 óta nem elnök, továbbra is jelentős befolyással bír az ország jövőjére. De érintett a szankciókban Miguel Díaz-Canel jelenlegi elnök, a felesége és mostohafia is, akárcsak a forradalmi fegyveres erők minisztériuma számos más szervezettel együtt.

„Bárki, aki szolgáltatásokat nyújt ezeknek a szereplőknek, maga is a szankciókat kockáztatja. A külföldi bankoknak és más vállalatoknak, amelyek szolgáltatásokat nyújtanak ezeknek a szerveknek, be kell fagyasztaniuk ezeket a tevékenységeiket” – írta Marco Rubio amerikai külügyminiszter X-en.

Rubio szerint a szankciókkal az Egyesült Államok „Kuba felforgató és radikális műveleteinek” finanszírozását igyekszik megállítani. Indoklása szerint az Egyesült Államok „többé nem tűri a radikális marxista rezsimeket”, amelyek „mérgező és gonosz forradalmukat” exportálják az USA-ba és más országokba.

A kubai hátterű Rubio már az év elején figyelmeztette Kuba vezetőit, mondván a venezuelai elnök, Nicolás Maduro amerikai elrablása után a helyükben elkezdene aggódni. Trump elnök azóta többször is jelezte, hogy Kuba lehet a következő célpontja egy hasonló akciónak, amennyiben a vezetők nem engednek az amerikai nyomásnak.

Májusban pedig Rubio már nemzetbiztonsági fenyegetésként említette Kubát, a békés megállapodást pedig már-már esélytelennek nevezte. Ez közvetlenül azután történt, hogy az Egyesült Államok gyilkossággal, összeesküvéssel és egyéb bűncselekményekkel vádolta meg Raúl Castrót, Kuba volt elnökét a Kuba és Florida között még 1996-ban lelőtt repülőgép ügyével összefüggésben.

A hetekben nyilvánosságra hozott ügyben Castro mellett öt másik személyt is megvádoltak a kubai-amerikai Brothers to the Rescue csoport repülőgépének lelövésével és négy ember, köztük három amerikai megölésével. A most 94 éves Castro akkoriban az ország fegyveres erőinek vezetője volt, és a katasztrófa miatt nemzetközi elítéléssel kellett szembenéznie.

Miguel Díaz-Canel elnök viszont a vádakat „politikai manővernek, mindenféle jogi alapot nélkülözőnek” nevezte. Szerinte a Castro elleni vádemelést arra használják, hogy „igazolják a Kuba elleni katonai agresszió ostobaságát”, és azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy eltorzítja a repülőgép lelövésével kapcsolatos tényeket. Azt állította, hogy Kuba „jogos önvédelemből cselekedett a joghatósága alá tartozó vizeken belül”.

Kuba jelenleg üzemanyagválságban szenved, elhúzódó áramszünetekkel és élelmiszerhiánnyal súlyosbítva, amit tovább nehezít az amerikai olajblokád, miközben a Trump-adminisztráción is egyre nagyobb a nyomás, hogy megállapodás születhessen.