Amikor 2026. január 3-án a világ arra ébredt, hogy amerikai különleges erők elrabolták Venezuelából Nicolás Maduro elnök-diktátort és feleségét, úgy tűnt, hogy ezzel valami végérvényesen megváltozott a világban. Vagy legalábbis az amerikai kontinensen. De Venezuelában biztosan. Három nap elteltével viszont már abban sem lehetünk biztosak, hogy akár csak Venezuelában nagy változások következnek.
A „biztos” szót általában is jó elkerülni az ilyen elemzésekben, de a venezuelai kilátások taglalását most még nehezebbé teszi, hogy azt sem tudjuk, mi történt a dél-amerikai országban 2026 elején, illetve mi vezetett az amerikai katonai akcióhoz. Ilyenkor érdemes elővenni azt a jelenetet az 1992-es Ifjú Indiana Jones kalandjai tévésorozatból, amelyben az ifjú Indy, aki Forrest Gumphoz hasonlóan valahogy mindig a történelem közepében találja magát, Pancho Villa csapataival együtt érkezik egy poros mexikói falucskába.
Villa gerillavezér és forradalmár volt, a latin-amerikai kollektív történelmi emlékezetben egyfajta mexikói Robin Hood, aki még attól sem félt, hogy az amerikai határon átszökve a saját hazájukban támadja meg a gringókat. A tévésorozatban viszont azt is látjuk, ahogy emberei csirkét lopnak egy szakadt, hiányos fogazatú, ősöreg mexikói paraszttól. A tolvaj azzal érvel, hogy „üres gyomorral nem tudunk érted harcolni”, amit a fiatal Indy is átvesz, az öreg viszont válaszul elmeséli az élete, a csirkéi és Latin-Amerika történetét:
„Sok évvel ezelőtt Juárezzel lovagoltam Miksa császár ellen. Akkoriban sok csirkém veszett oda, de azt gondoltam, hogy a szabadság ennyit megér. Amikor Don Porfirio lett az elnök, én őt támogattam, de elvitte a csirkéket. Utána jött Huerta, és ő is elvitte a csirkéket. Aztán Carranza következett, és ő is elvitte a csirkéimet. Most jön Pancho Villa, hogy felszabadítson, és a legelső dolga ellopni a csirkéimet.”
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
A Venezuela elleni akcióval Trump már alig próbálja leplezi a birodalomépítő logikát és a nyersanyagok megszerzésének szándékát. De a második világháború utáni nemzetközi rend felrúgásával az Egyesült Államok nem biztos, hogy jól fog járni.
Az amerikaiak kilőttek egy csónakot, amin szerintük egy Trump által terrorszervezetnek minősített drogkartell szállított kábítószert. A venezuelai diktatúrának végső soron ez jól jön, az amerikaiknak pedig a nagyon rövid távú dicsőségen túl talán semmi hasznuk nem lesz belőle. Latin-Amerika viszont megszenvedheti a megújuló amerikai fegyveres beavatkozásokat.
2025-ben ha nem is lett teljesen vége, de az 1945 után kialakult nemzetközi rendszer alapjaiban megváltozott. A világ 2026-ban nem fog visszazökkenni a korábbi kerékvágásba, viszont egyre egyértelműbb jeleit láthatjuk majd annak, hogy a távolabbi jövőben mi vár ránk. Ukrajnától Venezueláig és Tajvantól Washingtonig.
A venezuelai elnök és felesége hétfőn áll bíróság elé először New Yorkban. Az ügyészek szerint Maduro felügyelte az állam által támogatott kokainkereskedelmi hálózatot, narkoterrorizmussal és további összeesküvésekkel vádolják. Egy veterán, 92 éves bíró kapta az ügyet.
Delcy Rodríguez az amerikaiak által elrabolt Maduro hűséges politikusa volt, a Fehér Ház mégis meglátta benne a potenciált. Mostantól egyszerre kéne Trumpék kedvében járnia, de közben elkerülve, hogy magára haragítsa az ország katonai elitjét.
Ebből még lesz csimbum. Szulejmani építette ki azt a hálózatot, amivel Irán már Szíriát, Irakot és Libanont is uralni képes. Az Egyesült Államok tavaly áprilisban minősítette terroristaszervezetnek különleges alakulatát.
Mette Frederiksen azt mondta, komolyan kell venni az amerikai elnököt, amikor arról beszél, hogy el akarja foglalni Grönlandot.