Trump megölette Irán kémfőnökét

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!
Kasszem Szulejmani lebombázott autója a bagdadi nemzetköz reptér melletti úton. A képet az iraki hadsereg hozta nyilvánosságra a Facebookon.Fotó: -/AFP

„Istentől jöttünk, és Istenhez térünk meg” – szakította meg csütörtökön adását az iráni állami tévé a hagyományos iszlám halotti ima soraival, ami mellé Kasszem Szulejmani fényképét mutatták. Szulejmanit, mint azóta tudjuk, az amerikai hadsereg gyilkolta meg, a JSOC (a különleges alakulatok egyesített parancsnoksága) mért dróncsapást autójára, amivel a bagdadi nemzetközi repteret készült elhagyni.

Szulejmani a Kudsz, az iráni forradalmi gárda különleges alakulatának parancsnoka volt, de jelentőségét rangja valójában csak takargatja. "23 éven át ő volt a különleges erők és az iráni hírszerzés vezetője, Irán valódi külügyminisztere" - jellemezte a halottat Mark Dubowitz, a Demokráciák Védelmében Alapítvány vezérigazgatója a New York Times-nak. Nem túlzott: Szulejmaninál senki sem tett többet az elmúlt két évtizedben Irán regionális befolyásának növeléséért. A Kudsz vezetőjeként ő építette ki a síita milíciák Irakot és Szíriát átszövő hálózatát, Irántól egészen a Földközi-tengerig és Izrael határáig kiterjesztve Irán befolyását.

Kasszem Szulejmani, Irán talán legbefolyásosabb embere, az aktív iráni külpolitika legfőbb irányítója, Irán térségbeli befolyásának építőmestere.Fotó: Pool / Iranian Supreme Leader Pr/Anadolu Agency

Fontosságát nem lehet túlhangsúlyozni a térség és Irán életében. Szulejmani közeli barátja Khamenei nagyajatollahnak, Irán vallási vezetőjének, így sokan esélyesnek tartották arra is, hogy idővel ő váltsa a legfőbb iráni méltóságot. Abban is megegyezés volt a világban, hogy Szulejmani az egyik legveszélyesebb figura. "Szulejmani az Egyesült Államok ellensége volt, ez nem kérdés" - kommentálta meggyilkolásának hírét Chris Murphy, connecticuti demokrata szenátor, aki azt azért a kormányzat szemére vetette, hogy "ezt a gyilkosságot a kongresszus felhatalmazása nélkül hajtották végre, egy regionális háborút kockáztatva".

A módszer, amivel végeztek vele, valóban felvet kérdéseket. Szulejmani éppen elhagyni készült a bagdadi repteret, ahol az Irán-barát iraki milíciák ernyőszervezetének vezetője fogadta. Az autó, amivel elhagyta a repteret, egyenesen a repülő ajtajánál várta. Éppen kifordultak volna a reptérről, amikor egy drónról lebombázták konvojukat.

Az efféle célzott merényleteket a Watergate-botrány óta elnöki rendelet tiltja, de akad alóla kivétel. A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokkal indult terrorellenes háború részeként az amerikai jogértelmezés szerint a terroristák ellenséges harcosoknak minősülnek, így rájuk nem vonatkozik a célzott merényletek tilalma. Az Egyesült Államok pedig tavaly áprilisban, az Irán ellen kezdett nyomásgyakorlási kampánya részeként terrorszervezetté minősítette az Iráni Forradalmi Gárda különleges alakulatát, a Kudszt, aminek Szulejmani volt a vezetője. Vagyis ez alapján ugyanabba a kategóriába sorolták, mint mondjuk Abu Bakr al-Bagdadit, az ISIS vezetőjét.

Az amerikaiak szerint Szulejmani csütörtökön is azért érkezett Bagdadba, hogy az Irakban és Szíriában állomásozó amerikaiak elleni támadásokat szervezzen. Az amerikai védelmi minisztérium közleménye szerint "Szulejmani és a Kudsz amerikai és koalíciós katonák százainak haláláért és ezreinek megsebesítéséért felelt".

Szulejmani meggyilkolása rendkívül súlyos eszkaláció Irán és az USA konfliktusában, két nappal azután, hogy az Irán, vagyis gyakorlatilag Szulejmani irányítása alatt álló Irán-barát iraki milíciák két napra blokád alá vonták az USA bagdadi nagykövetségét, kvázi foglyul ejtve az ott tartózkodókat. Irán egyelőre magához mérten visszafogottan reagált, legalábbis a hírek szerint az ilyenkor megszokott diplomáciai lépéseket tették csak meg: berendelték a külügyminisztériumba az amerikai nagykövetség híján az amerikai érdekeket Iránban képviselő svájci nagykövetet.

Hogy összességében hogyan alakulhat, mivé fajulhat a közel-keleti helyzet az USA és Irán egyre agresszívebb pózolása miatt, arról pont ma hajnalban jelent meg még Szulejmani halála előtt írt elemzésem. Arról, hogy kicsoda Szulejmani, és mekkora befolyása van a térség életére, Magyari Péter még 2013-ban írt komoly elemzést. (Via The New York Times, Axios, BBC)

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.