Erősen indult 2026 a világpolitikában, az Egyesült Államok már az év első munkanapja előtt különleges katonai műveletet hajtott végre Venezuelában, ahonnan az éj leple alatt elrabolták Nicolas Maduro elnököt és feleségét, akiket azóta New Yorkban bíróság elé is állítottak. Az akció után Donald Trump bejelentette, hogy ők irányítják Venezuelát.
Az amerikai mércével is szokatlan venezuelai beavatkozásról beszélgettünk Tábor Áronnal, az ELTE oktatójával, és szerkesztőségi Latin-Amerika-szakértőnkkel, Bede Mártonnal.
A beszélgetés podcast formátumban is meghallgatható:
A témában az alábbi cikkeinket is ajánljuk:
Címlapkép: Kovács Bendegúz/444
Három nappal az után, hogy elrabolták Venezuelából Nicolás Madurót és feleségét, úgy tűnik, ezen kívül egyelőre más nem változik az országban. A sokat szenvedett venezuelaiaknak az amerikai akciótól nem lett jobb, de legalább rosszabb sem. Ez Washington eddigi latin-amerikai beavatkozásaihoz képest pozitív mérleg.
A Venezuela elleni akcióval Trump már alig próbálja leplezi a birodalomépítő logikát és a nyersanyagok megszerzésének szándékát. De a második világháború utáni nemzetközi rend felrúgásával az Egyesült Államok nem biztos, hogy jól fog járni.
Orbán Viktor szombat este még a venezuelai krízis árfelhajtó hatásai ellen akart védekezni, hétfőn már az olajárak csökkenését várta. A legvalószínűbb, hogy mindkétszer tévedett, és rövid távon nem lesz érdemi világpiaci hatás. Az olajkincs nagy részének kitermelése és feldolgozása nehézkes és költséges lesz, mert egy különleges kőolajfajtáról van szó.