Az elmúlt hetek rendkívüli eseményei miatt a helyzet képlékeny az amerikai politikában: Harrisről sokan nem rendelkeznek még kialakult véleménnyel, és kérdéses, hogy a merénylet által kiváltott szimpátiát Trump meddig tudja megőrizni. Öt megállapítást azért így is tehetünk az elnökválasztási kampányról.

Az utóbbi néhány nap drámai módon erősítette az amerikai politika autoriter tendenciáit. A merénylet utóhatásait pedig Trump környezetében arra is megpróbálják felhasználni, hogy illegitimmé tegyék a demokrácia jövője miatt aggódó kritikákat.

A katasztrofális afganisztáni visszavonulástól Ukrajna nemzetközi támogatásának eredményes megszervezéséig: Alexander Ward idén megjelent könyvében bemutatja, hogyan zajlott a Biden-kormány küzdelme az amerikai külpolitika helyreállításáért egy felbolydult világban.

Az ellene felhozott mind a 34 vádpontban bűnösnek találták Donald Trump volt amerikai elnököt, de mi következik most? És mi a helyzet a többi perével?

A háború kitörésekor pártállástól függetlenül az amerikai szavazók jelentős része úgy gondolta, az USA-nak többet kellene tennie Ukrajnáért. Azóta a téma megosztóbbá vált, nem kis részben a republikánus párt szélsőjobboldali frakciójának köszönhetően.

Trump előnyből indul Bidennel szemben, de a keddi eredményekből nem lehet túl sok következtetést levonni novemberre. Három tanulság a szuperkeddet követően.

Az új világrend három részre szakad, a globális Nyugat mellett az autokratikus globális Kelet, illetve egy lazább szerveződésű, a nyugati és keleti blokkok között egyensúlyozó globális Dél is tényezővé válik.

A volt elnök uralja a Republikánus Pártot, de az eredmények megint rávilágítottak arra, hogy jelentős tömegeket mozgósít maga ellen is, aminek a Joe Biden elleni kampányban lesz jelentősége. Az első amerikai előválasztások négy tanulsága.

Joe Biden elnökségéről vagy Donald Trump személyéről szóló népszavazás lesz az amerikai elnökválasztás? A négy évvel ezelőtti párharc visszavágója elképesztően szoros lehet – hacsak nem jönnek közbe váratlan fejlemények.

A világ egyik legjobb egyetemét megrázó botrányban összesűrűsödnek a kultúrharc legfontosabb témái (szólásszabadság, cancel culture, kisebbségek reprezentációja), az Izrael és a Hamász közti háború nyugati utórezgései és az akadémiai világ jövőjének alapkérdései. Tágabban véve pedig az amerikai demokráciával szembeni súlyos fenyegetésekről is szól.