• A világ olajkészletének egyhatoda lehet Venezueláé. Efölött mostantól az Egyesült Államok diszponálhat.
• Az olajkincs nagy részének kitermelése és feldolgozása azonban költséges és nehézkes, mert egy különleges, nehéz kőolajfajtáról van szó, ami szobahőmérsékleten megszilárdulhat. Voltak olyan mezők, ahonnan a kitermelt olajat nem is csövön szállították el, hanem markolókkal rakták teherautókra.
• Mindezek mellett az ország olajipari infrastruktúrája pocsék állapotban van.
• Bár Orbán Viktor két napon belül áremelkedést és áresést is várt a venezuelai helyzettől, közvetlen és rövidtávú világpiaci hatások a szakértők szerint nem várhatók.
• De Amerikát más célok is mozgathatják, például az, hogy elégtételt vegyen a korábbi államosítások során elszenvedett károk miatt.

Magyar idő szerint a január 3-i hajnali órákban zajlott le az Egyesült Államok példa nélkülinek mondható venezuelai beavatkozása, Nicolás Maduro elnök és felesége elfogása, illetve az USA-ba elrablása. A célzott katonai beavatkozás – ami valóban annak tűnik, aminek az ukrajnai agressziót az oroszok negyedik éve hazudják, egy különleges katonai műveletnek – számos nemzetközi jogi, biztonságpolitikai és geopolitikai kérdést vetett fel, ezek egy részéről, elsősorban a várható venezuelai fejleményekről itt írtunk bővebben. De ezek mellett nagyon fontos energetikai, energiapiaci hozadéka is lehet az akciónak, hiszen Venezueláé a világ legnagyobb olajkészlete, és Trump nem csinált titkot abból, hogy ez milyen fontos neki. Annyira nem, hogy szerdára már azt is tudjuk: olyan, 2 milliárd dollár értékű nyersolaj exportjáról szóló üzletet kötött Venezuelával, amely értelmében ő fog rendelkezni a kifizetett vételár felett is.

Nem csoda a fentiek fényében, hogy amikor, meglehetősen hosszú idő elteltével, szombaton az esti órákban Orbán Viktor először reagált a venezuelai eseményekre, ez volt az egyik szál, amit rövid Facebook-posztjában kiemelt:

„Egyeztettünk a magyar energiaszektor legfontosabb szereplőivel, hogy a venezuelai krízis árfelhajtó hatásait Magyarországon ki tudjuk védeni.”

Aztán bő másfél nap alatt 180 fokos fordulat jött, ugyanis a hétfői nemzetközi „sajtótájékoztatóján” – hogy valójában mi is volt ez az egész valódi sajtótájékoztató helyett, arról itt írtunk, míg az eseményről szóló percről perce tudósításunk itt olvasható – már az olaj árának várható csökkenéséről beszélt (a sajtótájékoztató körülbelül 20. percében, aki visszanézné):

„Venezuelával együtt az Egyesült Államok, most becslés, amit mondani fogok, képes a világ olajkészletének 40-50 százalékát ellenőrizni. Ez egy olyan erő, amely már alkalmas arra, hogy jelentősen befolyásolja az energia világpiaci árát. És mi úgy számolunk, hogy az amerikaiaknak olcsóbb energia kell (…). Komoly esélyt látok arra, hogy Venezuela ellenőrzés alá vonásának következtében Magyarország számára kedvezőbb világpiaci energiahelyzet jön létre.”

Árfelhajtó hatástól kell-e félni, vagy inkább olcsóbb olaj lesz végül a venezuelai beavatkozás eredménye? – kapkodhatná a fejét az energetikai finomságokra fogékony, kételkedésre hajlamos digitális polgári köri harcos, ha lenne ilyen.