Fontosak az egyéni döntések, de önmagukban nem sokat érnek: a klímakatasztrófa elkerüléséhez rendszerszintű változások kellenek. Többek között erről szól a vezető amerikai klimatológus, Michael E. Mann idén megjelent könyve.
Keith McCoy büszkén mesélt arról, hogy milyen trükköket alkalmaznak Washingtonban, de nem tudta, hogy a Greenpeace aktivistáival beszél épp.
Közben kritizálják is az elnököt, amiért máshol meg szemet hunyt az olajipar tevékenysége fölött.
A Shell üzleti tervét egy bíróság írná felül, mert nem elég klímabarát, míg az ExxonMobil vezetésének akaratát aktivista kisbefektetők verték le az éves közgyűlésen.
Sőt, ha már, akkor inkább a klímaváltozásért leginkább felelős szénhidrogének termelésének fokozására sarkalja őket.
A BP előrejelzése szerint egy 20 éves csúcs is állhat előttünk, de más forgatókönyvek szerint az is lehet, hogy az olajtermelés már sosem éri el a világjárvány előtti szintet.
Belső dokumentumok mutatják meg, hogyan lobbiznak az olajcégek azért, hogy sokkal több műanyagot és szemetet vihessenek Kenyába és a környező országokba.
Reagan és Bush se tudta elintézni, hogy olajat termelhessenek ki az alaszkai védett területen, de Trump most összehozhatja. A hatalmas terület sorsa könnyen az elnökválasztási kampány egyik felkapott ügye lehet, pedig az se biztos, hogy lenne olyan vállalat, amelyik szívesen venné birtokba.
Nem is 2020 lenne, ha egy egészségügyi katasztrófából lett gazdasági katasztrófa nem okozna környezeti katasztrófát is. Sorra mennek csődbe az amerikai olajipari cégek, amik a szivárgás elhárítása helyett vezetőik jutalmaira költik utolsó fillérjeiket.
Egymilliárd dollárért vettek részesedést a négy legnagyobb európai olajipari cégben.
Greta Thunberg szerint ez az eddigi legnagyobb elismerés, amit kaptak.
Az Aramco olajvállalatnak le kellett zárnia a Janbu kikötőjében végződő kelet-nyugati olajvezetéket, de a támadás nem befolyásolta az olajtermelést.
A cégeknek és az államoknak kapóra jöhet, hogy a túl sokat fogyasztó egyénekre tolják a felelősséget, de a helyzet ennél sokkal egyszerűbb: 100 cég felelt az elmúlt 30 év károsanyag-kibocsátásának nagyjáért.
A bírságon az amerikai és a brazil hatóságok 20-80 százalékos arányban osztoznak majd, cserébe megszüntetik a brazil olajipari óriáség elleni vizsgálatot az USA-ban.
Az olajipari cégek máris azon sopánkodnak, hogy Jacinda Ardern környezetkímélő döntése "megrendíti az ország nemzetközi hitelét".