Donald Trump hétvégén elutasította az iráni békejavaslatot, ami a Hormuzi-szoros megnyitását és a konfliktus rendezését célozta. Ez nem tett jót a világpiaci áraknak.

Andy Burnham miniszterelnök arra hajlik, hogy olyan segítséget ajánljon fel, amelyet védelmi jellegűnek tekint, és más országokat is arra fog ösztönözni, hogy tegyenek hasonlóan.

Július vége óta nem volt ilyen drága a Brent típusú olaj hordója.

Az Irán ellen indított amerikai háború után a világ olajsokktól félt, de ez egyelőre elmaradt. Mint azóta kiderült, elsősorban azért, mert Kína titokban közbe lépett. De hogyan és miért tették mindezt?

„Ma este ismét nagyon keményen odacsaptunk, ezt a megölt amerikai katonák tiszteletére tettük” – mondta Trump. Sorozatban ez volt a kilencedik nap, amikor az amerikaiak iráni célpontokat lőttek.

A kiújult ellenségeskedés fokozta a biztonsági aggályokat, drágul az olaj és gyengül a forint.

Ki miatt drága a benzin?

Az olajárak hétfőn több mint 3 százalékkal emelkedtek, a Brent hordónkénti ára újra meghaladta a 96 dollárt.

A piac is reagált arra, hogy állítólag az iráni infrastruktúrát célzó csapások jöhetnek: egy időre 126 dollár fölé nőtt a Brent hordónkénti ára.

Rosszat.

Szokatlanul nagy aktivitás volt 15 perccel azelőtt, hogy az amerikai elnök közölte, tárgyaltak az irániakkal. A bejelentéstől lement az olaj ára, majd amikor Irán közölte, hogy nem is tárgyaltak, újra felment. Ezen néhányan nagyon jól kerestek.

A cég szerint 175 dollárig is emelkedhet az olajár. Jelenleg 106 dollár a Brent olaj jegyzése.

Egy nap alatt több mint 30 százalékkal nőtt a gázár, miután Irán az Öböl menti infrastruktúrát vette célba válaszul az izraeli csapásokra. A szaúdiak figyelmeztettek: véges a türelem.

A Brent olaj hordónkénti ára már 105 dollár közelében van, miközben a múlt hét közepén még 90 dollár alatt volt.

Scott Bessent pénzügyminiszter szerint „sajnálatos”, hogy a döntés Oroszországnak is hasznot hozhat.