Az Irán ellen indított amerikai háború után a világ olajsokktól félt, de ez egyelőre elmaradt. Mint azóta kiderült, elsősorban azért, mert Kína titokban közbe lépett. De hogyan és miért tették mindezt?
„Ma este ismét nagyon keményen odacsaptunk, ezt a megölt amerikai katonák tiszteletére tettük” – mondta Trump. Sorozatban ez volt a kilencedik nap, amikor az amerikaiak iráni célpontokat lőttek.
A kiújult ellenségeskedés fokozta a biztonsági aggályokat, drágul az olaj és gyengül a forint.
Ki miatt drága a benzin?
Az olajárak hétfőn több mint 3 százalékkal emelkedtek, a Brent hordónkénti ára újra meghaladta a 96 dollárt.
A piac is reagált arra, hogy állítólag az iráni infrastruktúrát célzó csapások jöhetnek: egy időre 126 dollár fölé nőtt a Brent hordónkénti ára.
Rosszat.
Szokatlanul nagy aktivitás volt 15 perccel azelőtt, hogy az amerikai elnök közölte, tárgyaltak az irániakkal. A bejelentéstől lement az olaj ára, majd amikor Irán közölte, hogy nem is tárgyaltak, újra felment. Ezen néhányan nagyon jól kerestek.
A cég szerint 175 dollárig is emelkedhet az olajár. Jelenleg 106 dollár a Brent olaj jegyzése.
Egy nap alatt több mint 30 százalékkal nőtt a gázár, miután Irán az Öböl menti infrastruktúrát vette célba válaszul az izraeli csapásokra. A szaúdiak figyelmeztettek: véges a türelem.
A Brent olaj hordónkénti ára már 105 dollár közelében van, miközben a múlt hét közepén még 90 dollár alatt volt.
Scott Bessent pénzügyminiszter szerint „sajnálatos”, hogy a döntés Oroszországnak is hasznot hozhat.
Az olajár ismét 100 dollár fölé ugrott, hiába a rekordmennyiségben felszabadított tartalékok. A forint megrogyott, ismét 390-nél az euró.
A JPMorgan vezető közgazdásza szerint a konfliktus elhúzódása esetén az olaj ára akár 120 dollár fölé is emelkedhet, ami a világgazdaságot recesszióba sodorhatja.
Egy hordó kőolaj ára forintban számolva csaknem 40 százalékkal magasabb, mint egy héttel ezelőtt. Egyre közelebb a 400 forintos euró, az OTP csaknem 4 százalékot esett, egyre drágább az államadósság.