Éves összehasonlításban az élelmiszerek ára 7,6 százalékkal nőtt. Pedig az üzemanyagok ára a durván visszaeső olajárak miatt 5,3 százalékkal csökkent egy hónap alatt.
A forint gyengülése ellenére egy hónap alatt 85 forintot esett a benzin és 58-at a gázolaj literenkénti ára.
Olyan globális fölösleg keletkezhet, hogy elemzők szerint pár hónap alatt megtelhetnek a tározók és az ipar széles körben leállásokra kényszerülhet.
Szaúd-Arábia árháborút indított, a rubel és az orosz részvényárak zuhannak.
Zuhannak a tőzsdék is, az olajárháború és a koronavírus egyszerre hajtja az eladásokat.
Az USA és Irán konfliktusa miatt veszélyben az olajexport.
Augusztusban állításuk szerint 500 szaúdi színekben harcoló zsoldost sebesítettek meg egy rajtaütésben.
Az OPEC várhatóan legalább fél évig, de akár kilenc hónapon át is korlátozhatja a kitermelést.
Ha Oroszország is csökkenti a termelést, akkor a szaúdiak még annál is jobban csökkentik, mint eddig ígérték. Jövőre drágább lesz a benzin.
De már az alacsonyabb beosztású közszolgák is panaszkodnak, hogy régen bezzeg nem voltak megszorítások.
Az alacsony olajárak miatt már szinte teljesen kimerültek az állam tartalékalapjai.
Asztanában és Lhászában is hosszú sorok várták a gyorskaját.
8 forinttal kevesebb, a gázolajé nem változott.
A térségbeli tőzsdék közül a szaúdi a legnagyobb vesztes.
Az orosz költségvetés kezd kifogyni a pénzből a mélyrepülésben lévő olajárak miatt.
Teljesen padlóra küldi az országot az árzuhanás. Jön a rendeleti kormányzás, a megszorítások és a keményebb állami ellenőrzés.
2003 decembere óta nem volt ilyen! Pedig úgy nézett ki, hogy a hétfői esés után - 30,43 dolláron zárt az irányadó Brent árfolyama - kedden vissza fog erősödni, mert napközben 31,47-et is adtak egy hordóért. De ahogy közeledik az amerikai kereskedési nap vége, úgy indult el lefelé az árfolyam. Egyelőre ennyi, amint lesznek fejlemények, folytatom. (Via Bloomberg)
Ami nagyon-nagyon rossz hír, tekintettel arra, hogy ha az orosz gazdaság gyengélkedik, akkor az orosz elnök keménykedik.
Egyrészt 11 éves mélyponton van az olaj ára, 35 dollár sincs hordója, utoljára 2004-ben volt ilyen olcsó, és akkor még többet ért 35 dollár. Másrészt akkorát gyengítettek a jüanon, hogy öt éve nem volt ilyen rossz. (Reuters, Bloomberg)
Hétfőn 13 centnyire volt a Brent hordónkénti ára a nagy pénzügyi világválság idején elért mélyponttól.
40,39 dolláron állt meg szerdán a Brent nyersolaj ára. A válság óta nem volt 40 alatt. A tartósan alacsony olajárról és annak várható hatásairól itt írtunk bővebben. (WSJ)
A harmadik negyedévben 4,1 százalékkal volt kisebb az orosz gazdaság, mint egy évvel korábban. Ez rosszul hangzik, de annyiban jó hír, hogy a recesszió kevésbé vad, mint a második negyedéves 4,6 százalék. Más kérdés, hogy az Oroszországnak nagyon fontos olajár még mindig nagyon alacsony, a rubel még mindig gyenge, és az infláció is 15 százalék közelében van, szóval nagy fordulatra nem lehet számítani. (MTI, Qz)
Pontosítva korábbi átvételünket:
Szakál Tamás, a Mol kutatási-termelési igazgatója csak az olajipari vállalat hazai beruházásairól beszélt. Továbbá: a hazai kitermelés várt öt százalékos csökkenése annak fényében, hogy régi, kimerülőben levő mezőkről van szó, valójában pozitívum. Az, hogy csak ennyivel esik vissza a kitermelés, a Mol jó teljesítményének köszönhető, közölte velünk a Mol.
A tartósan alacsony olajár miatt minden olyan beruházást törölnek, ami ezen az árfolyamon nem térülhet meg.
Az MSZP nagy reménysége, Tóth Bertalan kérdezte meg Seszták Miklós fejlesztési minisztert, hogy lehet-e tovább csökkenteni a gáz árát, és hogy nem akarják-e érvényesíteni a lakossági gázárakban az olajár 40 százalék körüli esésének hatásait. Seszták nem mondott konkrét nemet, de szerinte a nemzetközi olajárcsökkenés nem sokat hat a magyar fogyasztói árra, mert csak annak csak a 10 százalékát befolyásolhatja a kőolajtermékek árának változása. Tehát egyelőre nem lesz újabb rezsicsökkentés. (Index)
Mindent behálóz a kínai gazdaság megtorpanásától való félelem.
40 dollár az olaj hordója. Olyan olcsó, hogy lassan már nem éri meg kitermelni. Amiből egyenesen következik, hogy nem is olyan soká újra drágulhat.
No meg a gázolaj! A világgazdasági folyamatokra, az olajár nemzetközi ármozgásaira, a forint árfolyamának alakulására és további egy, szabadon választható makrogazdasági tényezőre tekintettel 2-2 forinttal csökkent a gázolaj és a 95-ös benzin nagykereskedelmi ára. A benzin ára az elmúlt hét hónapban 60 forinttal, a gázolajé 20 forinttal emelkedett. (MTI)
Tovább mélyülhet az orosz recesszió.
Hónapokon belül leállhat az ország gazdasága. Bagdadban nincs elég élelem, elképesztően drága az import, az iraki kőolaj pedig az amerikai palaolaj miatt szinte semmit nem ér a világpiacon.
Ez mondjuk a világgazdaság összes kérdésére választ ad.
Miután megjelentek a hírek arról, hogy a nyomott olajárak miatt mind több cég kénytelen visszafogni termelési költségeit, ami végeredményben az olajtermelés csökkenéséhez vezet. Legutóbb a BP jelentette be, hogy kitermelési üzletágában a kiadásokat 20 százalékkal visszafogja. Ezt megelőzően pedig az amerikai Chevron hozott nyilvánosságra 13 százalékos kiadáscsökkentési tervet. Kedden, röviddel 19.30 óra előtt az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára márciusi jegyzésre 3,23 dollár (5,89 százalék) emelkedéssel 57,98 dolláron állt. Ugyanekkor a nyugati féltekén irányadó WTI amerikai könnyűolajfajta hordónként 3 dollárral (6,1 százalék) 52,60 dollárra drágult. (MTI)
Az éves magyar GDP-nek megfelelő pénzt ráköltenek a kazah olajmezőre, ehhez képest még mindig csak néhány hordónyi olajat szívtak elő belőle. Amióta bezuhant az olajár, még egyértelműbb, hogy soha nem fog megtérülni a világ legnagyobb olajipari beruházása, mégse tehetnek mást, mint hogy folytassák. Egy példatörténetben az olajipar csődje.
Az Egyesült Arab Emírségek energetikai minisztere, Szuhail Al Mazrouei beszélt arról, hogy az olajat termelő országok nemzetközi kartele, az OPEC nem tudja megvédeni a június óta zuhanó olajárat, mert elsősorban az észak-amerikai palagáztermelés miatt túlkínálat van a piacon, és ezért kell a korrekció. Ez főleg azokat a termelőországokat viseli meg, ahol drágább a kitermelés és túl nagy felhalmozott vagyonuk se, mint Oroszország, Irán, Venezuela, Nigéria vagy Angola. Minderről többet itt írtunk. Közben az olajárak sok éve nem tapasztalt mélységben vannak, a februári határidős árat tekintve az amerikai WTI kőolaj már 44,5 dollárnál jár, míg a Brent 45 dollár közelében van.
Nemcsak az oroszokat, Iránt és Afrikát viszi csődbe az olajár zuhanása, hanem Irakot is. A parlament pénzügyi bizottságának egyik tagja elismerte a Middle East Monitornak, hogy a 2015-ös költségvetés 43 milliárd dollárral (11,175 milliárd forint) kisebb, mint az idei volt. Egyfelől napi százezer hordóval visszaesett a termelés, másfelől történelmi mélypontra került az olaj hordónkénti ára.
Ha húsz dollárig esik az olajár, az OPEC országok akkor sem csökkentik a kitermelést
– mondta Ali Naimi szaúdi olajminiszter a Middle East Economic Survey című szaklapnak. Naimi szerint előfordulhat, hogy a nyersolaj világpiaci ára soha nem éri el ismét a 100 dollárt. A Financial Times „drámai szakpolitikai fordulatnak” nevezi Naimi kijelentéseit, amelyeknek messze ható következményei lesznek a világ energiaiparára. A nyersolaj hordónkénti ára most 56 dollár körül van, ami kábé a fele a márciusi árszintnek, és alig több mint harmada a 146 dolláros, 2008-as rekordnak. Nem túl jó hír ez az oroszoknak, mivel kábé nyolcvan-kilencven dollár körüli olajárnál tudnák egyensúlyban tartani a költségvetésüket. (via MTI, BBC, Bloomberg, Reuters, Financial Times)
63 dollár a Brent nyersolaj hordónkénti ára, ilyen alacsony utoljára 2009 júliusában volt. Az előrejelzések a túlkínálatot, így további árcsökkenést jósolnak 2015-re. (BBC)
Egyszerű, de nagyszerű grafikon a UBS egyik tanulmányában arról, hogyan hat egy-egy ország GDP-jére, ha hordónként 10 dollárral esik az olaj ára. A minta könnyen érthető: az exportőröknek rossz, az importőröknek jó. A különbségeket mégis érdemes megfigyelni, látszik, hogy az exportőrök között messze Oroszország van leginkább kiszolgáltatva az olajár változásainak, Japán azonban annak ellenére sem nyer sokat egy árcsökkentésen, hogy erősen függ a külföldi kőolajtól. Ez azért van, mert gazdasága nagyobb és sokszínűbb annál, hogy egyetlen tényező ennyire befolyásolja. (BI)
Gyenge a rubel, ezért több olajat kell eladni, de ha több olajat adnak el, attól gyengül a rubel. Ebből nehéz lesz kimásznia Oroszországnak, ahol olajon kívül csak gáz van, az pedig ebből a szempontból ugyanaz.
Még vége sincs az ebolajárványnak, de máris itt egy újabb válság. Ráadásul ennek gazdaságilag súlyosabb hatásai lesznek.
Szaúd-Arábia és a vele szövetséges öbölmenti arab olajmonarchiák valóban megakadályozták, hogy a világ legnagyobb olajkartele csökkentse termelését az olajár emelése érdekében. A hírt a szaúdi olajügyi miniszter, Ali Al-Naimi jelentette be az OPEC mai bécsi csúcstalálkozója után. Azt, hogy megakadályozzák a termeléscsökkentést, már szerdán bejelentették, de hivatalosan csak ma döntöttek róla. Napközben már 3 dollárt esett az irányadó Brent nyersolaj hordónkénti ára:
most 75 dollár alatt van, ilyen olcsó utoljára 2010 szeptemberében volt.
(Via Bloomberg/Business Week)
Nem hajlandók csökkenteni olajtermelésüket, hogy nőjön az olajár, ami most hordonként több mint húsz dollárral olcsóbb annál, amivel Oroszország tervezett. Megtehetik, mert bár ezzel amerikai gazdasági érdekek is sérülnek, a politikai helyzet kedvező.
A szankciók miatt folyamatosan gyengül a rubel, közben elszabadult az infláció és zuhan az olaj ára.
Hogyan függ össze a pesti dugó és a kartellháború? Itt és most kiderül.
Ha azt hiszi, hogy semmilyen hatása nem lesz az életére annak, ami most történik, nagyot téved.
Az üzletember szerint hatásos fegyver van az amerikai kormány kezében. És nem a szankciókra gondolt.