A 2025 utolsó napjaiban kirobbant tüntetésekről, azok vérbe fojtásáról őrjítően kevés biztos információ szivárgott ki Iránból. Ennek elsődleges oka az, hogy az országot az 1979-es iszlamista forradalom óta irányító síita vallási vezetők, az ajatollahok egyszerűen lekapcsolták az internetet. A kevés kijutó információmorzsa, fénykép- és videófelvétel alapján annyi mindenesetre biztosra vehető, hogy a vágtató infláció és az elszabaduló árak elleni kis tiltakozás napok alatt milliós tömegtüntetések sorozatává növekedett. Valamint az is, hogy ezeken több ezren meghaltak a brutális erőszakszervezetek fellépése nyomán.
Az életüket kockáztató irániakat nemcsak saját szabadságvágyuk és elképesztő bátorságuk vitte az utcára, hanem a nyugati világ felől érkező, lelkesítőnek szánt üzenetek is. Friedrich Merz német kancellár január 13-án például arról beszélt, hogy ezek az iráni rezsim „utolsó napjai és hetei”. Donald Trump pedig arra buzdította a tüntetőket, hogy tartsanak ki, folytassák a demonstrációkat és vegyék át a hatalmat a különböző iráni intézmények felett.
„Úton van a segítség”
– közölte az amerikai elnök, aki néhány nappal korábban a venezuelai elnök elrablásával már alaposan belenyúlt egy olajban még Iránnál is gazdagabb ország belpolitikai viszonyaiba.
Hogy ez a segítség pontosan miben nyilvánulhat meg, talán a közeljövőben kiderül. Újabb kommandós művelet, mint amilyennel Nicolás Madurót és feleségét elkapták? Olyan jól célzott katonai beavatkozás, mint amilyennel az amerikaiak Izraelnek besegítve 2025 júniusában megtámadták az iráni nukleáris program egyik bázisát? Ezeknél kevésbé látványos, máshogy pusztító kibertámadások? A gazdasági embargó még feljebb csavarása, amit Trump már el is kezdett? Az internetkapcsolat helyreállítása az országban, amit Trump szintén szeretne Elon Musk Starlinkjének segítségével?
Az amerikaiak ugyan több lehetőség közül választhatnak, ezek egy része azonban inkább csak szimbolikus segítség lenne az őket 46 éve elnyomó teokráciában szenvedő irániaknak. A valóban kemény odacsapások hatása viszont kiszámíthatatlan. Talán elhoznák azt a rendszerváltást és szabadságot, amire a tüntetők vágynak. De az is lehet, hogy a mostaninál is kegyetlenebb rendszert szabadítanának rájuk.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Jogvédők szerint a hivatalosan elismert 2000-nél is több a halott, és 10 ezer feletti a letartóztatottak száma.
Külső beavatkozásra utalt és a demonstrációk folytatását kérte az amerikai elnök.
Három nappal az után, hogy elrabolták Venezuelából Nicolás Madurót és feleségét, úgy tűnik, ezen kívül egyelőre más nem változik az országban. A sokat szenvedett venezuelaiaknak az amerikai akciótól nem lett jobb, de legalább rosszabb sem. Ez Washington eddigi latin-amerikai beavatkozásaihoz képest pozitív mérleg.
A Fehér Ház elismerte a jelentés létezését, de azt közölte, hogy nem értenek egyet vele.
A vám azonnal hatályba lépett.
Külföldre már lehet telefonálni a mobilokról, de a net- és sms-szolgáltatás még nem működik, és külföldi hívásokat sem tudnak fogadni.
A kubai rezsim még a Szovjetunió összeomlását is simán túlélte, de olyan nehéz helyzetben még nem volt, mint amilyenbe Nicolás Maduro elrablása után került. Csak az a gond, hogy a szigetországban gyakorlatilag nem maradtak tettre kész fiatalok, aki bedönthetnék a rendszert.