Az amerikai elnök hétfőn jelentette be, hogy 25 százalékos vámot vetett ki az Iránnal kereskedelmi kapcsolatban álló országokból származó árukra. A vám Trump közlése szerint „azonnal hatályba lépett”, azt azonban nem részletezte, hogy mit jelent az Iránnal való „üzleti tevékenység”. Irán legnagyobb kereskedelmi partnere egyébként Kína, őt követi Irak, az Egyesült Arab Emírségek, Törökország és India.

„Bármely ország, amely üzleti kapcsolatot tart fenn az Iráni Iszlám Köztársasággal, 25 százalékos vámot fizet az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott minden üzleti tevékenységére” – írta Trump hétfőn a Truth Socialon. Hozzátette: „Ez a rendelet végleges és jogerős”.

A Fehér Ház nem osztott meg további információkat a vámokról, beleértve azt sem, hogy mely országok importját érintik a leginkább.

Az új vámot azután vezették be, hogy Trump katonai beavatkozással fenyegetőzött, és Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője hétfőn is azt nyilatkozta, hogy a katonai lehetőségek, beleértve a légicsapásokat is, továbbra is „terítéken vannak”. Trump vasárnap mondta azt, hogy iráni tisztviselők „tárgyalni” hívták – de „lehet, hogy a találkozó előtt cselekednünk kell”.

Az iráni valuta, a rial zuhanó értéke miatti felháborodás december végén már tüntetéseket váltott ki, amelyek Irán legfelsőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah számára legitimációs válsággá nőtték ki magukat.

Az egyesült államokbeli emberi jogi aktivista hírügynökség (HRANA) szerint közel 500 tüntető halt meg Iránban, a BBC szerint azonban a halálos áldozatok száma sokkal magasabb lehet. Állítólag további ezreket tartóztattak le.

Az iráni nukleáris program miatti nemzetközi szankciók súlyos hatással voltak az ország gazdaságára, amelyet a kormányzati rossz gazdálkodás és a korrupció is gyengített. A kialakult helyzet miatt december 28-án vonultak utcára a boltosok Teherán utcáira, hogy kifejezzék felháborodásukat a rial amerikai dollárral szembeni értékének újabb meredek esése miatt. Az iráni valuta ugyanis az elmúlt évben rekord alacsony szintre zuhant, miközben az infláció több mint 40 százalékra emelkedett, ami a mindennapi cikkek, például a főzőolaj és a hús árának meredek emelkedéséhez vezetett. (BBC)