Amerikai tisztviselők szerint Donald Trump elnököt tájékoztatták az Irán elleni katonai csapások új lehetséges forgatókönyveiről, ugyanakkor még nem hozott végleges döntést az ügyben – írja a New York Times.
A források szerint Trump az elmúlt napokban komolyan fontolóra vette, hogy katonai csapást rendeljen el Irán ellen válaszul arra, hogy a rezsim erőszakkal próbálja elfojtani a gazdasági helyzet miatt kirobbant tüntetéseket.
„Irán szabadságot akar – talán úgy, mint még soha. Az Egyesült Államok készen áll, hogy segítsen!!!”
– írta az elnök a közösségi médiában. Marco Rubio amerikai külügyminiszter pedig szombaton azt mondta, „az Egyesült Államok támogatja Irán bátor népét”.
Irán az Egyesült Államokat és Izraelt vádolta a zavargások szításával, a vezetés vasárnap figyelmeztette is Trumpot, hogy bármilyen amerikai támadás esetén Teherán megtorlásként Izraelt és a térség amerikai katonai támaszpontjait „legitim célpontként” kezelné.
A Reuters hírügynökség arról írt, hogy Izrael a legmagasabb készültségben van az Egyesült Államok esetleges iráni beavatkozása miatt. A forrásaik, akik a hétvégén részt vettek az izraeli biztonsági egyeztetéseken, nem részletezték, a gyakorlatban mit jelent az Izrael által elrendelt magas készültség. Szombaton mindenesetre Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök – aki szintén támogatásáról biztosította a tüntetőket – és Marco Rubio amerikai külügyminiszter telefonon egyeztetett egymással az Iránnal szembeni amerikai beavatkozás lehetőségéről.
December vége óta folyamatosak az egyre durvább tüntetések Iránban, miután a teheráni bazár kereskedői sztrájkba léptek, mivel az iráni riál az amerikai dollárral szemben történelmi mélypontra zuhant. A lakosság számára egyre elviselhetetlenebb iráni infláció és a nemzeti valuta leértékelődése miatti tüntetések és sztrájkok már nemcsak a fővárosra, Teheránra korlátozódnak, hanem országszerte egyre újabb és újabb városokra is átterjedtek.
A hatóságok az internet lekapcsolásával és erőszakkal próbálják elfojtani a tüntetést, a tüntetők viszont szembeszállnak a biztonsági erőkkel. Az Egyesült Államokban működő Human Rights Activists News Agency (HRANA) adatai szerint január 9-ig 65 ember – 50 tüntető és 15 biztonsági személy – vesztette életét a tüntetések során. A norvégiai székhelyű emberi jogi szervezet, a Hengaw pedig arról számolt be, hogy az elmúlt két hétben több mint 2500 embert tartóztattak le Iránban. A hatóságok pedig már túlterhelt kórházakat is megtámadtak, hogy letartóztassák a megsebesült tüntetőket.
Ezúttal az állami médiumok is elismerik, hogy tiltakozások zajlanak, de gyorsan hangsúlyozták, hogy a tüntetők kizárólag a gazdasági helyzet miatt aggódnak, és semmi kifogásuk a teokratikus berendezkedéssel szemben.
A hatóságok továbbra is blokkolják az internetet, az iráni hadsereg pedig bejelentette: fel fog lépni a tüntetők ellen a stratégiai infrastruktúra és a közvagyon védelmében.
Van olyan kórház, ahol nincs elég sebész a sebesült tüntetők ellátására.
Az épületen belül könnygázt vetettek be.