Szombat éjjel iráni tüntetők ismét az utcára vonultak, annak ellenére, hogy jelentések szerint az elmúlt három napban a biztonsági erők több száz embert öltek meg vagy sebesítettek meg – írja a BBC. A lap által ellenőrzött videófelvételek és szemtanúk beszámolói arra utalnak, hogy a kormány egyre erőszakosabban lép fel, a hatóságok pedig továbbra is blokkolják az internetszolgáltatást.

December vége óta folyamatosak az egyre durvább tüntetések Iránban, miután a teheráni bazár kereskedői sztrájkba léptek, mivel az iráni riál az amerikai dollárral szemben történelmi mélypontra zuhant. A lakosság számára egyre elviselhetetlenebb iráni infláció és a nemzeti valuta leértékelődése miatti tüntetések és sztrájkok már nemcsak a fővárosra, Teheránra korlátozódnak, hanem országszerte egyre újabb és újabb városokra is átterjedtek.

A BBC és a legtöbb más nemzetközi hírügynökség nem tud tudósítani Irán területéről, ami jelentősen megnehezíti az információk megszerzését és ellenőrzését. Ennek ellenére több videófelvétel is napvilágra került, és a BBC több helyszíni forrással is kapcsolatba lépett. A szombat esti, ellenőrzött felvételeken tüntetők foglalják el Teherán Gisha városrészének utcáit, míg más, a BBC által hitelesített videók összecsapásokat mutatnak a demonstrálók és a biztonsági erők között a mashhadi Vakil Abad sugárúton, Irán második legnagyobb városában.

A képeken álarcos tüntetők kerekes kukák és máglyák mögött keresnek fedezéket, a háttérben biztonsági erők sora látható. Egy – feltehetően busz – jármű lángokban áll, miközben lövések, valamint edények csapkodására emlékeztető zaj hallatszik, és zöld lézersugár világítja meg a jelenetet. Egy felvételen egy közeli gyalogoshídon álló alak több irányba lövéseket ad le, miközben emberek a sugárút szélén, egy kerítés mögött bújnak el.

Az állami média szerint Karajban, Teherántól 20 kilométerre nyugatra, a „lázadók” felgyújtottak egy önkormányzati épületet. Az állami televízióban felvételeket sugároztak a biztonsági erők tüntetések alatt életüket vesztett tagjainak a temetéséről. Egy szemtanú a Reuters hírügynökségnek arról számolt be, hogy Irán nyugati részén bevetették a Forradalmi Gárdát, ami korábban is részt vett a tüntetések leverésében.

A hatóságok az Egyesült Államokat és Izraelt vádolták a zavargások szításával, miután Donald Trump amerikai elnök pénteken figyelmeztette az iráni vezetést, Marco Rubio amerikai külügyminiszter pedig szombaton kijelentette, hogy „az Egyesült Államok támogatja Irán bátor népét”. Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője szerint a tüntetők vandálok, akik Trump kedvében akarnak járni. Az iráni főügyész az állami televízióban arra figyelmeztetett, hogy azok, aki részt vesznek a tüntetéseken, Isten ellenségének számítanak, ami halálbüntetéssel jár.

Az MTI arról is írt, hogy az iráni hadsereg – amit Ali Hamenei irányít – szombaton bejelentette: fel fog lépni a tüntetők ellen a stratégiai infrastruktúra és a közvagyon védelmében. Pedig Maszúd Peszeskján iráni elnök csütörtökön önmérsékletre szólított fel, valamint utasításba adta a biztonsági erőknek, hogy ne tegyenek semmit a tüntetők és a tiltakozások résztvevői ellen.

A kormány az erőszakos fellépés mellett az internet lekapcsolásával próbálja megfékezni a tiltakozásokat. Az ország adatkommunikációs infrastruktúrája szigorú állami és biztonsági ellenőrzés alatt áll, a hozzáférés nagyrészt egy belföldi intranetre korlátozódik, ami csak korlátozott kapcsolattal rendelkezik a külvilág felé. Az elmúlt években a hatóságok fokozatosan szűkítették a globális internethez való hozzáférést, a mostani tiltakozási hullám idején azonban a belföldi hálózat működését is súlyosan korlátozták.

A BBC-nek nyilatkozó szakértő szerint a mostani korlátozás még a 2022-es „Nők, élet, szabadság” felkelés idején alkalmazottnál is súlyosabb. A globális internetfigyelő szervezet, a NetBlocks közölte az X-en, hogy az adatok szerint 36 órája nincs lakossági internetszolgáltatás Iránban. „Ez súlyosan korlátozza az irániak lehetőségét, hogy ellenőrizzék barátaik és szeretteik biztonságát” – írták.

Az Egyesült Államokban működő Human Rights Activists News Agency (HRANA) adatai szerint január 9-ig 65 ember - 50 tüntető és 15 biztonsági személy - vesztette életét a tüntetések során.

A norvégiai székhelyű emberi jogi szervezet, a Hengaw pedig arról számolt be, hogy az elmúlt két hétben több mint 2500 embert tartóztattak le Iránban. A hatóságok pedig már túlterhelt kórházakat is megtámadtak, hogy letartóztassák a megsebesült tüntetőket. Egy teheráni kórházi dolgozó „rendkívül borzalmas jelenetekről” beszélt a BBC-nek: állítása szerint annyi volt a sebesült, hogy a személyzetnek nem maradt ideje újraélesztést végezni, a hullaházakban pedig nem volt elegendő hely az elhunytak számára.

Reza Pahlavi – Irán utolsó sahjának száműzetésben élő fia, akinek visszatérését a tüntetők követelik – az X közösségi platformon közzétett üzenetében úgy fogalmazott, hogy a cél már nemcsak az utcai tüntetés, hanem az „hogy felkészüljünk a városok központjainak elfoglalására és megtartására”. Pahlavi emellett országos sztrájkra hívta „a gazdaság kulcsfontosságú ágazataiban, különösen a közlekedésben, az olaj-, gáz- és energiaiparban dolgozókat”.