Ez az első eset, hogy hivatalos adatokat közöltek a tüntetések halottainak számáról.

Mit lehet tudni a vérbe fojtott tüntetésekről? Veszélybe került a rezsim? Hogyan működik egy teokratikus köztársaság? Milyen regionális következményei lehetnek a tiltakozásoknak? N. Rózsa Erzsébet és Csepregi Zsolt Közel-Kelet-szakértőkkel beszélgettünk.

Kiborította őket, hogy miután a pap harangozással próbálta elhallgattatni a tüntetést, azokat büntették meg, akik emiatt kiabáltak vele.

Gépfegyverekkel lőnek a tüntetőkre, de a rezsim a saját verőlegényeiből csinál mártírt. Sok ezer áldozat lehet, de hogy lehet informálódni a kikapcsolt net idején? Sajó Tamásék a 444-nek mesélték el iráni tapasztalataikat.

Iránban jelentős kurd kisebbség él, a hetek óta tartó tüntetéshullám miatt pedig épp gyenge pillanatait éli a rezsim.

Külföldre már lehet telefonálni a mobilokról, de a net- és sms-szolgáltatás még nem működik, és külföldi hívásokat sem tudnak fogadni.

A vám azonnal hatályba lépett.

Egy kórházi dolgozó szerint voltak tüntetők, akiket már a hordágyon fekve lőttek le a biztonsági erők.

Az őrizetbe vett személyeket később szabadon engedték.

A hatóságok továbbra is blokkolják az internetet, az iráni hadsereg pedig bejelentette: fel fog lépni a tüntetők ellen a stratégiai infrastruktúra és a közvagyon védelmében.

További három személlyel szemben garázdaság miatt még folyik az eljárás.

Van olyan kórház, ahol nincs elég sebész a sebesült tüntetők ellátására.

Nem tudni, mi okozta az kiesést, ugyanakkor az iráni hatóságok korábban is lekapcsolták már az internetet tüntetések idején.

Maszúd Peszeskján szerint ugyanakkor különbséget kell tenni a tüntetők és a rendőrőrsökre, katonai létesítményekre támadó rendbontók között.

Nem lett, a demonstrálók az Erzsébet hídra sem jutottak fel a sűrű hóesésben.