Teherán központját támadja az izraeli légierő, Trump nagy csapást ígér

Vasárnap éjfél körül egy iráni Sahed drón támadhatta meg a ciprusi brit katonai támaszpontot Akrotiriben, miután Starmer brit miniszterelnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok két brit támaszpontot is használhat korlátozottan az iráni rakétabázisok elleni támadásokban. Bár hivatalosan még nem állapították meg, hogy honnan lőtték ki az iráni gyártású drónt, ebben nagy meglepetésre nem érdemes számítani.

A brit légierő bázisán a becsapódó, 3,5 méteres hosszúságú drón csak minimális károkat okozott, a műveletek a megszokott módon folytatódnak - közölte a brit védelmi minisztérium. A nem létfontosságú személyzet ugyanakkor elhagyja a brit bázist, a környékén élőknek pedig biztonsági riasztást adtak ki: azt tanácsolták, hogy további értesítésig rejtőzzenek el ott, ahol tartózkodnak.

A ciprusi elnök megerősítette, hogy egy pilóta nélküli Shahed drónról van szó. „Szeretném világosan leszögezni: országunk semmilyen módon nem vesz részt, és nem is szándékozik részese lenni semmilyen katonai műveletnek” – mondta Nikosz Hrisztodulidisz a Guardian szerint.

„Egy geopolitikailag rendkívül instabil régióban vagyunk, sok kihívással és problémával, ahol egy korábban nem látott válság megy végbe” - mondta a ciprusi elnök, azt hangsúlyozva, hogy ők mindig a megoldás, nem pedig a probléma részei voltak, és most is kitartanak amellett, hogy semmilyen katonai műveletnek ne legyen része a szigetország.

A ciprusi hatóságok hétfő reggel több iskolát biztonsági okokból bezártak, és ahol szükséges, evakuálják az embereket - közölték.

A Brit Királyi Légierő két bázisa, Akrotiri és Dhekelia Ciprus déli részén fekszik, brit szuverén területnek számítanak. Azt hivatalosan egyelőre nem erősítették meg, hogy konkrétan melyik brit bázisokat használhatja az Irán elleni háborúban az Egyesülét Államok, de valószínűleg a most megtámadott Akrotiriről, valamint az indiai-óceánban lévő Chagos-szigeteken lévőről van szó.

Az első, nem hivatalos hírek szerint baráti tűz miatt zuhanhatott le egy amerikai F-15-ös vadászgép Kuvaitban, az iraki határhoz közel. Az X-en megosztott felvételek szerint legalább az egyik amerikai pilóta túlélhette a gépe zuhanását, miután katapultált. Az amerikai hadsereg egyelőre nem erősítette meg a gép lezuhanását.

Közben fekete füst száll fel az amerikai kuvaiti nagykövetségről az AFP hírügynökség és az Al Arabiya arab nyelvű hírcsatorna jelentése szerint. A nagykövetség ugyan nem jelentett be támadást, de kiadtak egy biztonsági riasztást, amelyben mindenkit arra kértek, hogy maradjanak távol.

„Kuvait felett továbbra is fennáll a rakéta- és dróntámadások veszélye. Ne lépjenek be a nagykövetségre”

– áll a közleményben. Egy vasárnapi jelentés szerint idáig egy ember halt meg és 32-en megsebesültek Kuvaitban.

Tagadja Irán legfőbb biztonsági tisztviselője, hogy tárgyalni készülnek az Egyesült Államokkal. A tárgyalások kezdeményezéséről szóló hírt vasárnap a Wall Street Journal szellőztette meg, azt állítva, hogy Ali Larijani, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára ománi közvetítőkön keresztül lépett kapcsolatba Washingtonnal.

Bár többek között a piac is nagyon várta a tárgyalásos megoldásról szóló híreket, Larijani lehűtötte a kedélyeket, amikor az X-en egy posztban cáfolta a hírt:

„Nem fogunk tárgyalni az Egyesült Államokkal”

– írta ki hétfő hajnalban.

Larijani az Öböl-menti országoknak is üzent: „Nem áll szándékunkban megtámadni Önöket. Azonban, amikor az országaikban található bázisokat ellenünk használják fel, és amikor az Egyesült Államok ezekre az erőkre támaszkodva műveleteket hajt végre a régióban, akkor ezeket a bázisokat fogjuk célba venni. Ezek a bázisok nem ezen országok területén találhatók, hanem amerikai területen” - közölte a Bahreintől Dubajig tartó iráni támadások kapcsán.

Ballisztikus és cirkálórakétákkal is támadja Irán a drónok mellett az amerikai katonai támaszpontoknak helyt adó Öböl-menti államokat. A legtöbb iráni támadás idáig Bahreinbe és az Egyesült Arab Emirátusokba irányult; utóbbi védelmi minisztériuma azt közölte, hogy 165 becsapódó ballisztikus rakétával, két cirkálórakétával és 541 iráni drónnal volt dolguk.

Szaúd-Arábia és Omán ehhez képest kevésbé van az iráni célkeresztben, de szombaton a szaúdi fővárost, Rijádot is támadás érte - a szaúdi vezetés emiatt „égbekiáltó és gyáva iráni támadásokról” adott ki nyilatkozatot.

A legtöbb Öböl-menti iráni támadás az amerikai katonai támaszpontok és a katonai infrastruktúra, például az Egyesült Államok 5. flottájának bahreini főhadiszállása ellen irányul, de luxushoteleket, bevásárlóközpontokat, toronyházakat és repülőtéri indulási terminálokat is értek szórványos találatok a BBC szerint.

Ezek nagy része valószínűleg nem célzott támadás, hanem főleg az elfogott rakétákból lehulló törmelékekről van szó, de a polgári repülőterek elleni támadások nem tűnnek véletlennek.

„Nem a Perzsa-öböl menti szomszédainkat támadjuk, hanem az Egyesült Államok jelenlétét célozzuk meg ezekben az országokban. A szomszédoknak panaszaikkal a háború döntéshozóihoz kell fordulniuk”

- mondta Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az Al Jazeerának.

Olyan magasra emelkedett a legfontosabb nemzetközi olajárindex, mint ahol több mint egy éve, tavaly január óta nem járt. A Brent több mint 10 százalékkal lőtt ki, 80 dollár fölé ment a hordónkénti olajár, onnan csorgott vissza aztán némi korrekcióval 77,5 dollárra.

Januárban még 60 dollár volt a Brent, a most hétvégi kiugrás pedig a legmeredekebb a 2022 februári, Ukrajna elleni orosz invázió óta.

További részletek a közel-keleti háború első gazdasági hatásairól itt találhatók.

Rendkívül aggasztónak nevezte az iráni fejleményeket közös közleményben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke, miután Izrael és az Egyesült Államok légitámadást intézett Irán ellen.

Az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetője a közleményben felszólította az összes érintett felet, hogy tanúsítsanak maximális önmérsékletet, védjék meg a civileket, és teljes mértékben tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot.

A két vezető közölte, megerősítik elkötelezettségüket a regionális biztonság és stabilitás megőrzése mellett.

„A nukleáris biztonság szavatolása és minden olyan intézkedés megelőzése, amely tovább fokozhatja a feszültséget vagy alááshatja a globális nonproliferációs rendszert, létfontosságú.”

A régióbeli partnerekkel szoros kapcsolatban állnak. A közleményben emlékeztettek, hogy az Európai Unió széles körű szankciókat fogadott el Irán „gyilkos rezsimje” és az iráni Forradalmi Gárda cselekedeteire válaszul, illetve támogatta, hogy a nukleáris és ballisztikus programokról tárgyaljanak.

Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a közösségi oldalán arról írt, hogy „a legutóbbi közel-keleti fejlemények veszélyesek. Az iráni rendszer ezreket ölt meg. Ballisztikusrakéta- és atomprogramja a terrorista szervezetek támogatásával együtt komoly veszélyt jelent a globális biztonságra.”

Kallas szerint a civilek védelmének és a nemzetközi humanitárius jog betartásának elsődlegesnek kell lennie. Hozzátette, az Aspides nevű haditengerészeti uniós misszió továbbra is fokozott készültségben van a Vörös-tengeren, és készen áll arra, hogy segítsen nyitva tartani a tengeri folyosót. Az Európai Unió egyeztet az arab partnerekkel a diplomáciai eszközökről. (MTI)

A Reuters/Ipsos vasárnap lezárult közvélemény-kutatása szerint az amerikaiaknak csak egynegyede támogatja az Egyesült Államok szombati támadását, amelyben Irán vezetője életét vesztette.

A támadásról a válaszadók csaknem 90 százaléka hallott.

Az amerikaiak 56 százaléka úgy véli, hogy Trump – aki az elmúlt hónapokban Venezuelában, Szíriában és Nigériában is elrendelt támadásokat, túlságosan hajlamos a katonai erő alkalmazására az Egyesült Államok érdekeinek érvényesítése érdekében. A demokraták 87, a republikánusok 23 százaléka volt ezen a véleményen, de a pártnélküliek 60 százaléka is így gondolja. (Guardian)

Erős robbanások rázták meg az iráni fővárost vasárnap este az amerikai-izraeli légicsapások következtében - közölte az állami média.

A sajtóban megjelent felvételeken egy nagy tűzgolyót és sűrű füstfelleget lehetett látni Teherán felett.

Az ISNA helyi hírügynökség beszámolója szerint találat érte az állami rádió- és televízió létesítményeit, a műsorszórást meg kellett szakítani.

További értesülések szerint eltalálták az iráni nukleáris hatóság székhelyét is.

Két szemtanú szerint izraeli találat érte a főváros Gandhi nevű utcájának térségében található kórházat. A beszámolók szerint az egészségügyi létesítmény súlyos károkat szenvedett, a pácienseket evakuálják.

Az al-Hadasz televízió szerint a Teherán északi részén található titkosszolgálati minisztérium épületét is találat érte. Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma vasárnap bejelentette, hogy bezárja nagykövetségét Teheránban és hazahívja ottani nagykövetét az emírségek elleni iráni támadások miatt. (MTI)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) a Telegram-csatornáján közzétett posztban azt állítja, „felszámolta az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnokságát”. A poszt szerint a a hírszerzési, a légierő és a belső biztonsági parancsnokságot számolták fel, ahol „az iráni rezsim ügynökei” voltak.

Az IDF posztjából kiderült, hogy a „terrorrezsim” katonai infrastruktúrája és ügynökei elleni támadás folytatódik. (BBC)

Tom Cotton republikánus szenátor, a Szenátus Hírszerzési Bizottságának elnöke arra számít, hogy az Irán elleni hatalmas légicsapás-sorozat „valószínűleg még néhány hétig” folytatódni fog.

A CBS-nek azt mondta, Trumpnak nagyszabású szárazföldi erők bevetésére nincs terve. Azt nem árulta el, hogy Amerika és Izrael honnan tudták az ajatollah tartózkodási helyét. „Kiváló hírszerzési módszereink vannak2 – mondta. A szenátor szerint Izrael és az Egyesült Államok ismét bebizonyította, hogy olyan képességekkel rendelkeznek, amelyekkel egyetlen más nemzet sem rendelkezik a Földön. (Guardian)

Az amerikai hadsereg úgy használhatta az Anthropic Claude nevű mesterségesintelligencia-modelljét az iráni támadások előkészítéséhez, hogy Donald Trump néhány órával korábban arra utasított minden a szövetségi ügynökséget, hogy ne használják azt - írta a Telex a Guardianra hivatkozva. A lap szemléje szerint a modellt szombaton tájékoztatásra, célpontkijelölésre és harctéri szimulációk végrehajtására használták.

Trump azért tiltotta meg az eszköz használatát, mert nem sikerült megegyeznie a céggel abban, hogy a Pentagon a törvényes keretek között bármire használhassa a modellt. A Pentagon azt követelte, hogy a cég lazítson a rendszer etikai irányelvein, az Anthropic viszont nem akarta olyan eszközökhöz adni a technológiát, ami tömeges megfigyelésre vagy autonóm fegyverek készítésére irányulhat.

„Pár perccel ezelőtt az Iráni Iszlám Köztársaság Rádió- és Televíziós Társaság (IRIB) komplexumának egyes részeit támadás érte” – mondta be élő adásba az iráni állami hírtelevízió (IRINN) egyik női műsorvezetője helyi idő szerint 9 körül.

Azt mondta, az érintett csatornán a sugárzás folytatódik, a technikai kollégák felmérik az esetleges károkat. Korábban a közösségi médiában terjedtek pletykák arról, hogy az IRIB-et támadás érte, de ezeket később cáfolták. A műsorszolgáltatót 2025-ben, az iráni-izraeli háború alatt is megtámadták. (BBC)

A Katarban állomásozó Brit Királyi Légierő Typhoon vadászgépe lelőtt egy iráni drónt. Ez volt az első ilyen alkalom, hogy az Egyesült Államok és Izrael megkezdte a támadásait Irán ellen.

A brit védelmi miniszter egyértelművé tette, hogy a hadsereg megerősített jelenléte a régióban a brit erők és érdekek védelmét szolgálja, és hogy az Egyesült Királyság nem vesz részt az Amerika vezette támadásokban.

A brit légierő gépei Katarból és a ciprusi bázisról végeznek védelmi őrjáratokat, mióta elindult a támadás. (BBC)

A NATO továbbra is szorosan követi az iráni és a környező régió fejleményeit – közölte vasárnap a szövetség katonai főparancsnokságának szóvivője, Martin O’Donnell.

Az ezredes szerint a NATO európai főparancsnoka, Alexus Grynkewich amerikai tábornok „továbbra is aktívan és rendszeresen tárgyal az Atlanti-óceán mindkét oldalán lévő katonai vezetőkkel, valamint a NATO főtitkárával.” (Guardian)

Szombat este 2000 fontos (907 kilós) bombákkal felfegyverzett amerikai B-2-es lopakodó bombázók mértek csapást Irán megerősített ballisztikusrakéta-létesítményeire - közölte az Amerikai Egyesült Államok Központi Parancsnoksága az X-en.

A posztban közzétettek egy videót is a bombázóról.

Azt írták, „egyetlen nemzetnek sem szabad kételkednie Amerika elszántságában.”