Az ukránok inváziótól tartanak. Nagyon komoly csapatösszevonásokról érkeznek beszámolók, Lavrov Ukrajna megsemmisülésével is fenyegetett. Biden felhívta Zelenszkijt, hogy támogatásáról biztosítsa. A donyecki felkelők állítólag besorozzák a huszonéveseket, és több falut is lőttek pénteken is.
Tiltakoznak a tudósok.
A kongresszus maradásra kéri a kormányt, ami örömmel hallgat rá. Trump korábban ragaszkodott a kivonuláshoz.
Orbán Viktor – milyen meglepő! – háborús metaforákat használ a járványhelyzet leírására. Ki van kutatva. Nem mintha nem harcolna, háborúzna, csatázna mindennel 2010 óta.
A házelnök szerint óriási erők fognak megmozdulni Brüsszelből és Amerikából, hogy illegitim módon befolyásolják a magyar választásokat.
A TPLF az aszmarai repteret célozták, károkról és áldozatokról nem érkezett jelentés.
Azt mondták, azért mennek el, mert attól félnek, az azeriek megölnék őket.
Közel vagyunk a világhoz, amit sci-fikből ismerünk, mégsem gondolunk eleget arra, hogy milyen szabályok szerint kellene játszanunk a közeljövőben (ha egyáltalán van beleszólásunk).
„70 évvel ezelőtt az imperialista megszállók az új Kína küszöbénél nyitottak tüzet”, Kína háborút vívott a háború ellen, hogy elejét vegye az erőszakos inváziónak és a győzelemmel békét, megbecsülést szerezzen – mondta az elnök.
A tűzszünet alatt foglyokat és elesett katonákat fognak cserélni egymással.
Olvasónk Sztyepanakertben élte át az azeri támadást, ami újabb véres konfliktust indított el a Kaukázusban.
A Vilina Vlas hotelben 1992-ben bosnyák nőket erőszakoltak meg, foglyokat kínoztak és gyilkoltak meg boszniai és anyaországi szerbek.
Az azeri fél hallgat a veszteségeiről a vasárnap kitört legújabb karabahi háborúban.
Évtizedek óta feszült köztük a viszony, de ennyi tankkal és helikopterrel nagyon régóta nem csaptak össze egymással. A világ azt találgatja, hogy nagy háború lesz-e.
Kuno a rehabilitáció után nyugdíjba vonult és új otthont kapott.
Oroszország eddig tagadta, hogy katonai segítséget nyújtott volna Khalifa Haftar líbiai lázadó csapatainak.
Egy jobboldali amerikai think tank beállt Naomi Seibt, a klímaszkeptikus 19 éves német lány mögé, hogy felvegyék a harcot Berlin ragályos környezetvédelmi politikájával.
Trump várhatóan megvétózza.
A helyszínről és a koncepcióról még egyeztetnek.
A kémfőnök halála visszavetheti az iszlám köztársaság regionális műveleteit, de nem is hagyományos akciókkal jöhet a válaszcsapás.
Kasszem Szulejmani meggyilkolása egy pillanat alatt egységbe kovácsolta az amúgy nagyon is megosztott országot, ahol pár hónapja még halálos zavargások voltak. Irán vezetői egyelőre kiélvezik ezt a helyzetet. De szavakban már nagyon komolyan fenyegetőznek.
Kevesebbet, mint az elmúlt 16 évben bármikor. Igaz, egyre kevesebben mennek veszélyes helyekre tudósítani.
Letelt a 150 órás, Ankara és Moszkva közötti tűzszünet, aminek az értelmében ki kellett vonulnia az YPG nevű kurd milíciának a térségből. De már a tűzszünetet sem tartották be.
„Valószínűleg két előrenyomuló hadsereg közé kerültek erőink, ami tarthatatlan állapot” – mondta Mark Esper amerikai védelmi miniszter.
A török elnök azt mondta, Törökország „gyökerében oldja meg” a problémát, és „már nem lépünk vissza”.
És kb. félmillió ember került veszélybe a két ország határterületén.
„Ígéretet tettem arra, hogy véget vetek az ország keleti részében dúló háborúnak, és helyreállítom Ukrajna területi egységét. Most minden erőfeszítésem a nap 24 órájában erre irányul.”
Táboron belüli polgárháborúval bonyolódott tovább a jemeni polgárháború.
A sztártörténész ezzel akarta érzékeltetni, hogy ma már természtes állapotnak gondoljuk a békét, nem pedig drága ajándéknak.
Dörögtek az ágyúk, 4 polgári személy megsérült.
Sára Sándor 25 részes doni eposzát végül egy szerelmi szál miatt tiltották le.
Ferenc pápa a világtól húsvétvasárnapi Urbi et Orbi üzenetében a rászorulók, szegények, munkanélküliek, kirekesztettek, menekültek befogadását szorgalmazta.
Az EP-választások előtt a magyar média csak előzetes ellenőrzés után reklámozhatja anyagait. Normális országokban a megbízható sajtótermékek mentesülnek az álhírterjesztők megfékezésére kitalált lépés alól, de nem nálunk.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja közölte a frissített adatokat, miközben új front nyílt az ország északnyugati részén. (Haaretz)
Kilencven éve jelent meg Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című háborús regénye, ami örökre megváltoztatta a háborúról alkotott képünket. Sajnos a szerző könyvei ma is túl aktuálisak.
Hiába hangoztatják pekingi vezetők, hogy akkor rohanják le a szigetországot, amikor csak akarják, valamiért csak nem szánják rá magukat. És lehet, hogy nemcsak a világháborútól félnek, hanem az esélyeikben sem biztosak.
Idlib ostroma milliós menekültáradatot zúdíthat Törökországra. A lázadók kezén levő utolsó, nagyobb népsűrűségű tartományban hárommillió olyan civil él, akik korábban már menekülni kényszerültek.
A Kilenc hónap háborút a szarajevói filmfesztiválon is bemutatják.
A pozsareváci békével többé nem maradt török kézen a történelmi Magyar Királyság semmilyen része.
Szentpéterváron egy asszony és egy férfi között észrevétlenül lezajlott a III. világháború.
Háború, szegénység és egyéb okok miatt 3,7 millió afgán gyerek egyszerűen kimarad az oktatásból.
Pedig még több mint egy hónap hátravan a választásokig. Vannak körzetek, ahol már senki sem mer elindulni.
Bombázzák a keresztényeket, segélyszervezetek sem jutnak el hozzájuk.
Húgyúti és szexuális funkciói is működni fognak az Afganisztánban megsérült katonának.
Kicsit olyan, mintha viccelnének, de végül mégsem.
Négy év telt el azóta, hogy az Oroszországi Föderáció katonai erővel megszállta, majd pedig magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. A március 18-i évfordulón érdemes áttekinteni, milyen okok vezettek ehhez a lépéshez, hogyan zajlott az elcsatolás, illetve mi a történtek biztonságpolitikai jelentősége.
Északon a törökök, délen a kormányerők támadnak.
A lakott területek ellen válogatás nélkül végrehajtott támadások miatt a halottak negyede gyerek.
Ez a legmagasabb érték, amióta mérik ezt.