A hágai elfogatóparancs nem juttatja rövid úton a vádlottak padjára Vlagyimir Putyint, ám az orosz diplomáciai offenzívák elé akadályokat gördít, és az eddig is szorongatott elit lehetőségeit tovább szűkíti.
Az ukránok nem vállaltak felelősséget a robbantásért, de ha valóban robbantottak, az egy példa nélküli csapás az oroszok számára a 2014-ben elcsatolt területen.
Van egy ország Európában, amelyet több mint egy évtizede irányít ugyanaz a politikai erő. Ez a politikai erő most durva egyensúlyozásra és lavírozásra kényszerül, és kicsit sem érdekelt abban, hogy Oroszország vesztesként kullogjon ki Ukrajnából. Az ország, amelyről szó van: Grúzia.
Hogy lesznek-e parlamenti és elnökválasztások Ukrajnában ősszel és jövő tavasszal, több mint kérdéses, de az már látszik, hogy új arcok és új erők válthatják a régiek nagy részét. Példátlan népszerűsége ellenére Zelenszkij elnök sem vehet biztosra semmit.
A gyanú szerint az Ukrajnába küldött segélyszállítmányok szállítására használt közlekedési infrastruktúrát próbálták meg lefilmezni, és feltehetően szabotázsakcióra készültek.
A hétfői vacsorán szóba került köztük Finnország és Svédország NATO-csatlakozása is, miután Törökország mellett Magyarország az egyedüli, aki még nem ratifikálta a két ország csatlakozási kérelmét.
A miniszterelnök megint bement a Kossuth Rádióba, hogy elmondja, „Magyarország a magyaroké”, illetve hogy 2023. december 31-ig egy számjegyű lesz az infláció, és hogy természetesen „mi nem fogunk engedni, úgyhogy Brüsszelnek kell engednie”.