A háromtest-problémát ezidáig nem sikerült megoldani. Pedig lehet, hogy ideje lenne: az elmúlt hetven évet két atomnagyhatalom relatíve stabil szembenállása határozta meg, de időközben Kína belehúzott a gyártásba.
Az ABM-egyezményt Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon írták alá 1972. május 26-án. A rakétaelhárító rendszerek korlátozása mindkét fél számára logikus lépés volt, mert ezek fenntarthatatlanul drágának bizonyultak. Húsz évvel ezelőtti felmondása új fegyverkezési versenyt robbantott ki.
"Nem tudom, hogy ez olyan-e, mint a Szputnyik fellövése volt, de nagyon hasonlít rá" - nyilatkozta az amerikai vezérkari főnök, Mark Milley, aki elsőként ismerte el hivatalosan is a kínai rakétakísérletek tényét.
A technológia már bő ötven éve ismert, és Kínában minden adott is a megvalósításához. Bár elvben ilyet bárki képes előállítani, aki fel tud lőni egy műholdat, hivatalosan csak Oroszország ismeri el, hogy van manőverezni képes hiperszonikus fegyvere.
Egymást és a világot is megpróbálják éppen átverni a nagyhatalmak. Az USA az INF-szerződés megsértésével vádolja az oroszokat, akik cserébe nagy bemutatón mutogattak egy rakétát. Az amerikaiak szerint nem azt, amit ők kifogásolnak. Közben persze mindkét ország fegyverkezik, amúgy Kína miatt.
Az atomfegyverek bevetését eddig nagyban korlátozta, hogy túlontúl pusztítóak voltak. Az emberiség teljes pusztulása nyomasztó teher volt, de most majd lesznek kis hatóerejű atombombák, amiket akár épeszű emberek is bevethetnek.
A flottájuk egyik újabb hajóján, a Hajang Sanon bukkant fel a különös szerkezet. Az amerikai haditengerészet is kísérletezett railgunnal, de úgy tűnik, hogy letettek róla.