Donald Trumpnak megint sikerült mindössze 160 karakterrel megráznia a világot. Most éppen azt találta mondani, hogy az Egyesült Államoknak "nagyban erősíteni és bővítenie kell nukleáris képességeit". Hogy ő mire gondolhatott, azt csak ő tudhatja, de a fegyvercsökkentési diplomácia kifinomult nyelvén mondatai a New York Times szerint elég aggasztóan csengenek.

A nagybani erősítés ezek szerint jelentheti

• a meglévő atomarzenál modernizálását, összhangban a már létező amerikai tervekkel;
  
• de jelentheti a csapásmérő képesség növelését a rakéták fejlesztésével;
  
• vagy akár azt is, hogy a meglévő fegyvereket közelebb telepítik a vélt ellenségekhez.
  

A dolog jelentősége, hogy a diplomácia óvatos nyelvén kerülni szokták az "erősíteni" kifejezést, inkább "modernizálást" szoktak emlegetni, ami enyhébb üzenet.

A bővítés kifejezéssel is vannak bajok. Ezzel Tump arra utalhatott, hogy

• aktív állományba helyezik a tartalékkészleteket;
  
• vagy új tölteket gyárthatnak;
  
• amiket akár azonnal hadrendbe is állíthatnak.
  

Ez az, ami konkrét fegyverkezési versenyt robbanthat ki, és ami véget vethet az atomfegyverkezést korlátozó egyezményeknek. És erre utalva nyilatkozta Trump az MSNBC-nek, hogy "akkor legyen fegyverkezési verseny".

A "nukleáris képességek" kifejezés a Times szerint

• az atomtöltetek számára és erejére;
  
• a célba juttató rendszerek sebességére, lopakodó képességeire, hatótávolságára;
  
• vagy mindkettőre
  

utalhat, ami már megint csak fenyegetésként értelmezhető. Az üzenet további részeiben Trump arról írt, hogy mindezt addig kell folytatni, amíg a világ észhez nem tér. Az időmeghatározás a Times szerint gyakorlatilag azt jelenti, hogy amíg Trump így akarja, a helymeghatározás pedig talán Oroszországra és Kínára utal.

Ez alapján azt is gondolhatnánk, hogy végre szép nap virradt az amerikai fegyveriparra, amit Trump az elmúlt hetekben párszor kiosztott a Twitteren. De nem, mert Trump nem sokkal később egy posztban az F35-ös árára panaszkodva bejelentette, hogy ajánlatot kért a gyártó Lockheed Martin riválisától, a Boeingtől a szerinte az F-35-ösökkel összevethető F-18-asokra.

Az F-35-ös program valóban állatorvosi lova az amerikai hadiipari beszerzéseknek, amennyiben egy borzasztóan túlárazott, és a kívánt funkciókra csak hellyel-közzel alkalmas gépet alkottak több száz milliárd dollárért. Az F-35-ös például teljesen alkalmatlan afféle közelharctámogatásra, amire korunk háborúiban szükség lehet, inkább hagyományos légifölényteremtő repülő. De a két generációval régebbi F-18-assal csak annyiban lehet összevetni, mint egy új, hibrid Porschét egy 1994-es Pontiac Grand Ammel. Ha nagyon sötétben, nagyon távolról, nagyon sötét szemüvegben, hunyorítva nézzük a kettőt, már-már hasonlítanak. (Via NY Times)