Donald Trump 2019. január 25-én beváltotta egyik régóta hangoztatott fenyegetését. Már 2018. október 20-án jelezte, hogy "terminálja" az 1987. december 8-án, még a Szovjetunióval kötött, a kis- és közepes hatótávolságú föld-föld ballisztikus és cirkálórakétákat egyszerűen betiltó INF-szerződést. "Nem lehetünk mi az egyetlen ország, amit egyoldalúan köt ez, vagy bármely más megállapodás" - indokolta döntését Trump.

Az INF-szerződés felmondása kivételesen nem Trump szeszélye, az Egyesült Államok kormánya már Obama elnöksége óta határozottan állítja, hogy Oroszország megsértette a megállapodást, vagyis olyan földi telepítésű rakétákat gyárt, amelyek hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert, de nem haladja meg a nagy hatótávolságú rakéták 5500 kilométeres hatótávolságát. És bár Obamáék még azt nevezték meg célként, hogy szakértői-diplomáciai egyeztetésekkel rávegyék az oroszokat a szerződés betartására, az INF felmondása évek óta benne volt a levegőben.

Két nappal Trump bejelentése előtt az orosz hadsereg nem mindennapi sajtótájékoztatót tartott az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőinek "Hazafi" Kongresszusi és Kiállító Központjában Moszkvában. Az eseményt az orosz állami tévé és az angol nyelvű RT hírtelevízió is élőben közvetítette, de az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a külföldi média 190 képviselője is részt vett rajta. A teljes transzparencia nevében tartott eseményre meghívták a NATO és az EU tagállamainak katonai attaséit is - bár utóbbiak végül távol maradtak a nagy bemutatótól.

A bemutatón Mihail Matvejevszkij altábornagy, az orosz hadsereg rakétaerőinek főparancsnoka mutatta be a NATO-kódban SSC-8-nak, az orosz nómenklatúrában 9M729-nek nevezett rakétát - azt, amelyiknek a fejlesztésével az amerikaiak szerint megsértették az INF-szerződést. A bemutatón Matvejevszkij hosszasan sorolta a rakéta paramétereit, hogy hány centivel hosszabb, mint elődje, a 9M728-as (53 centivel, mert több elektronikát raktak bele), milyen mobil indítóplatformról (TEL) indítják, és ami a legfontosabb, hogy mekkora a hatótávolsága. Matvejevszkij szerint az új, pontosabb irányítórendszer, amely miatt a hosszát is növelni kellett, nehezebbé is tette a rakétát, amelynek a hatótávolsága így tíz kilométerrel rövidebb is az elődjénél: 480 kilométer, vagyis 20 kilométerrel alatta van az INF-szerződésben megállapított határértéknek.

"Az Egyesült Államok éppen kampányt indított Oroszország ellen, azt állítván, hogy megsértjük az INF-szerződést. Ez lényegében arra a tényre alapozzák, hogy Oroszország 500 kilométeresnél nagyobb hatótávolságú, földi indítású rakétát fejlesztett. Ugyanakkor semmilyen objektív adatot nem adtak át nekünk, amely bizonyítaná, hogy Oroszország megsértette a szerződést" - mondta Matvejevszkij altábornagy a bemutatón.

Csakhogy két amerikai titkosszolgálat, a CIA és a műholdas felderítésért felelős NGA (National Geospatial-Intelligence Agency) elemzése szerint az oroszok apró trükkhöz folyamodtak a bemutatójukon:szerintük valójában egy másik rakétát mutattak be, nem azt, amelynek a létezését az amerikaiak kifogásolják.Titkosított tájékoztatásuk szerint, amelyről nevük elhallgatását kérő kormányzati források tájékoztatták a Daily Beastet, az INF-szerződést sértő rakéta bele se férne a "Hazafi" Kongresszusi és Kiállítási Központban bemutatott hordozótégelyekbe, és teljesen más TEL-t használ, mint amit ott kiállítottak. Arról nem is beszélve, hogy a bemutatón csak a hordozótégelyt és a TEL-t mutatták be, valódi rakéta nem is volt kiállítva.

Az amerikaiak szerint a valódi 9M729-es hatótávolsága is bőven meghaladja a szerződésben rögzített határokat. A CIA és az NGA közös értékelése szerint Oroszország legalább hat olyan tesztet végzett, melyeken a rakéta ötszáz kilométernél messzebbre repült. A legtávolabb célba érő méréseik szerint valójában 2070 kilométert tett meg a levegőben. Ez alapján arra következtettek, hogy a 9M729-es valójában nem az Iszkander rakétacsaládhoz tartozó 9M728-as továbbfejlesztése, hanem a 2000 kilométer hatótávolságú, tengerről indítható Kaliber rakéta szárazföldi változata.

Az, hogy az oroszoknak van 2000 kilométeres hatótávolságú cirkálórakétájuk, önmagában nem számít az INF-szerződés megszegésének. Az INF ugyanis csak a földi indítású rakétákra vonatkozik, tengeri platformról - tengeralattjáró, rakétaromboló, stb. -, vagy levegőből indított rakétákra nem. Azt az amerikai titkosszolgálatok is megjegyzik, hogy arra még az INF-szerződés értelmében is van lehetőség, hogy az ilyen, tengeri indítású rakétákat a szárazföldön teszteljenek. Matvejevszkij maga is azzal védekezett a moszkvai bemutatón, hogy azon a rakéta-gyakorlótelepen, ahol a 9M729-es tesztjei is folynak, 2008 és 2014 között száznál is több, különböző típusú és célú fegyvert teszteltek, köztük olyanokat is, amelyek hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. De állítása szerint ezek egyike sem földi telepítésű rakéta volt.

Az egész sztoriban nem is az a legérdekesebb, hogy az oroszok valóban kamuztak-e, hanem hogy miért. Oroszország ugyanis már 2005 óta morog az INF-szerződés miatt, és kifogásaik méltányolhatók is. Szerintük ugyanis az INF aránytalanul korlátozza Oroszországot az Egyesült Államokkal szemben, mert a betiltott kis- és közepes hatótávolságú rakéták az amerikai stratégia szempontjából nem is annyira fontosak:ilyen rakétákkal az Egyesült Államok javarészt Mexikót és Kanadát tudná csak lebombázni, és Oroszország is legfeljebb az USA nyugati partvidéke ellen mérhetne csapást.Márpedig annak kevés értelme volna, mert egyáltalán nem korlátozná az ilyen támadásra adott amerikai válaszcsapást, magyarán egy nyugati partra mért csapás öngyilkos akció volna.

Ebből adódóan az oroszok hasonló fegyverei sem jelentenek közvetlen fenyegetést az Egyesült Államokra. Az amerikaiak európai szövetségeseire igen, de azokat az oroszok más, az INF-szerződés által nem korlátozott fegyvereikkel is képesek megsemmisíteni. Az orosz fegyverkezés célja valójában Kína lehet, amely nem aláírója az INF-szerződésnek, vagyis nem vonatkozik rá a korlátozás.

Tehát Oroszország valójában már másfél évtizede hangoztatja, hogy a maga részéről érvénytelenítené a szerződést - és Trump bejelentésére reagálva Putyin meg is erősítette, hogy onnantól ők maguk sem tekintik kötelező érvényűnek a megállapodást.

De képmutatás a másik oldalon is van, az Egyesült Államok hadereje szintén készül kis- és közepes hatótávolságú, földi indítású rakéták fejlesztésére, elsősorban szintén Kína fegyverkezésének ellensúlyozására. Sőt, az oroszok szerint már maguk az amerikaiak is megsértették az INF-szerződést, amikor Lengyelországba és Romániába MK 41 VLS rakétakilövő rendszereket telepített. Az MK 41-et az amerikai haditengerészetnek fejlesztették, ezzel lehet tengeralattjárókról, hajókról indítani kis- és közepes hatótávolságú rakétákat - amelyekre nem vonatkozik az INF szerződés. Vagyis az oroszok szerint az amerikaiak olyan kilövőket telepítettek szárazföldre, melyekről az INF-szerződés hatálya alá tartozó fegyvereket is lehet indítani.