Kevésbé pusztító atomfegyvereket akarnak a nagyhatalmak, és ez rossz

külföld
2018 február 07., 05:11

2018. február 5. akár az atomfegyverek terjedése elleni küzdelem nagy ünnepnapja is lehetett volna. Hét évvel korábban ratifikálta az Egyesült Államok és Oroszország az Új Start-egyezményt, mely éppen az esemény hetedik évfordulóján lépett teljes körűen hatályba. Barack Obama és az orosz elnöki széket a holmi alkotmányos kötötségek miatt ideiglenesen miniszterelnökségre kárhoztatott Vlagyimir Putyinnak melegen tartó Dmitrij Medvegyev 2010. április 8-án írta alá az egyezményt, melytől a leszerelési folyamat újraindítását remélték. Mostanra már egyértelműnek tűnik, hogy ez hiú remény volt, ma már arra se fogadna senki, hogy 2021-ben, a lejártakor megújítják az egyezményt.

Nagyot fordult a világ, másfele indultunk. A Pentagon szinte az évfordulóhoz időzítve hozta nyilvánosságra az amerikai nukleáris tervezés stratégiai dokumentumát, a katonák Nuclear Posture Review-t (NPR). Ennek leglényegibb, egyben legaggasztóbb megállapítása, hogy

az amerikai hadvezetés szerint nagy szükség volna a jelenleg rendelkezésre álló atomfegyvereknél kisebb hatóerejű, korlátozottabb pusztításra képes atomfegyverekre.

Hogy miért annyira vérfagyasztó ez, ha közben így kevésbé pusztító fegyverekre cserélnék a jelenlegi bombáikat? Pont ezért! Ahogy azt a jelentésben is megállapítják, a jelenlegi atomarzenál egyre kevésbé tudja betölteni legfőbb funkcióját, az elrettentést, mivel épeszű ember egész biztos nem vetne be egy fél világot elpusztító fegyvert. Ha pedig ennek nincs realitása, miért is tartana vissza bárkit a nukleáris csapással való fenyegetőzés bármitől? Ha viszont több száz kilotonnás fegyverek helyett csak pár kilotonnás hatóerejű fegyverei lennének a hadseregnek, azokat akár be is vethetnék - az NPR szerint akár nem nukleáris támadásokra válaszul is. Így pedig elmosódna a határ az atomfegyverek és a hagyományos fegyverek között. Obama volt, az ország atomarzenálját felügyelő védelmiminiszter-helyettese, Andrew C. Weber is ezen a véleményen van:

"Az elrettentő képességünk már most is megvan. Rengeteg ilyen kis hatóerejű fegyverünk van. Az új terv csak egy fikció, amit azért alkottak, hogy legyen indokuk új atomfegyverek gyártására. Valójában csak a bevetésük és így a tévedés lehetőségét növelik" - mondta.

Milyen cuki kis atombomba, ilyenje tényleg lehetne bárkinek! A Davy Crockett hatóereje mindössze 10-20 tonna TNT-vel volt egyenértékű, de akár egy teljes tüzérosztályt kiválthatott.
photo_camera Milyen cuki kis atombomba, ilyenje tényleg lehetne bárkinek! A Davy Crockett hatóereje mindössze 10-20 tonna TNT-vel volt egyenértékű, de akár egy teljes tüzérosztályt kiválthatott. Fotó: Public domain

Hagyományosan az amerikai hadsereg se volt más véleményen. A II. világháború után kifejlesztettek egy egészen kis hatóerejű nukleáris fegyvert, a hátrasiklás nélküli puskából kilőhető, így gyalogsági fegyverként használható Davy Crockettet, egy 10-20 tonnás hatóerejű atomgránátot. A fegyver legnagyobb rajongója Franz Josef Strauss, Nyugat-Németország egykori védelmi minisztere volt, aki nagyban lobbizott azért, hogy a német hadsereg gyalogsági alakulatainál rendszeresítsék a fegyvert. Ezt akkor az amerikai NATO-parancsnokok azért ellenezték hevesen, mert rendkívül alacsonyra tette volna az atomfegyverek bevetésének küszöbét, ezáltal a végletekig korlátozva a NATO lehetőségeit egy fegyveres konfliktus atomfegyverek bevetése nélküli megoldására.

Nem véletlenül kezdett azonnal tiltakozni Kína és Oroszország. Pedig az amerikai stratégiaváltásban nekik is komoly szerepük van.

Visszatérés a hidegháborús logikához

Bár Donald Trump élete első évértékelő beszédében főként Észak-Koreára és a terrorizmus elleni háborúra koncentrált, az amerikai katonai vezetést sokkal jobban aggasztja a nagyhatalmi játszma újraéledése. Védelmi minisztere, Jim Mattis nemrég egyértelművé is tette, hogy immár a nagyhatalmi játszma az amerikai nemzetbiztonsági stratégia fő fókusza. Az NPR is ebből indul ki, és az új stratégia szükségességét pont Vlagyimir Putyin és Oroszország fokozódó agressziójával és az orosz csapásmérő erők folyamatos modernizációjával indokolja. A jelentés szerint Oroszország több lépésben modernizálta stratégiai bombázóit és nagy hatótávolságú hordozórakétáit, illetve jelen pillanatban is "legalább két interkontinentális fegyverrendszert fejleszt". Illetve egy olyan dróntorpedót, amely akár száz megatonnás töltetet is célba juttathat, amivel akár az Egyesült Államok keleti parti nagyvárosainak nagy részét is lakhatatlanná tehetné.

Az amerikai jelentés szerint az oroszok emellett "nagy, változatos és modern" arzenált építenek ki rövid hatótávolságú, kis hatóerejű fegyverrendszerekből is, amelyek még pont kívül esnek az Új Start-egyezmény hatályán. Erre válaszul kezdeményeztek 1200 milliárd dolláros (cirka 300 ezermilliárd forintos, tíz évnyi magyar GDP-vel egyenlő) fegyverfejlesztési programot, amit a New York Times szakértői bő 500 milliárd dollárral (négy évnyi magyar GDP-vel) alulárazottnak éreznek.

Ez még amerikai léptékkel is őrületesen nagy pénz, de ha abból a sötét jövőképből indulunk ki, amit az NPR felvillant, nem tűnik értelmetlen befektetésnek. A jelentés szerint "nehéz elképzelni", hogy a jövőben újabb fegyverkorlátozó egyezményeket kössenek, ha "atomhatalmak próbálják megváltoztatni határaikat és felülírni az elfogadott nemzetközi normákat".

"Obama elmélete szerint nekünk kellene utat mutatnunk azzal, hogy csökkentjük a függőségünket az atomarzenálunktól, és a világ majd követni fog minket. Hát, ez nem így működött. Az oroszok folyamatosan vezetik be az új rendszereket. Mi nem, és az első új rendszerek nem is lesznek készen 2026 előtt" - mondta erről Franklin C. Miller, a George W. Bush kormányában szolgált atomfegyverszakértő, aki az NPR szerzőinek nem hivatalos tanácsadója is volt. Vagyis szerinte a most kiadott jelentés "nagyon is mainstream nukleáris politikát" vázol - mármint olyat, amit az Egyesült Államok ellenfelei is követnek.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.