Jó, hogy vége az 50-es éveknek, és nem jön újra el.
Jó, hogy vége az 50-es éveknek, és nem jön újra el.
Az orosz külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a Nyugat se fenyegessen nukleáris fegyverekkel.
Az amerikai energiaügyi minisztérium szerdán bejelentette, hogy „Nevadában földalatti vegyi robbanást hajtottak végre, hogy javítsák az Egyesült Államok képességét a kis hatóerejű nukleáris robbanások észlelésére világszerte”.
A háromtest-problémát ezidáig nem sikerült megoldani. Pedig lehet, hogy ideje lenne: az elmúlt hetven évet két atomnagyhatalom relatíve stabil szembenállása határozta meg, de időközben Kína belehúzott a gyártásba.
Hszi elnök szerint Kína álláspontja objektív és elfogulatlan az ukrajnai „válsággal” kapcsolatban.
Legalábbis a Stanfordon és a Harvardon tanító skót-amerikai történész, Niall Ferguson szerint, aki attól tart, hogy abban az USA-ra a brit birodalom szerepét oszthatják.
Az ABM-egyezményt Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon írták alá 1972. május 26-án. A rakétaelhárító rendszerek korlátozása mindkét fél számára logikus lépés volt, mert ezek fenntarthatatlanul drágának bizonyultak. Húsz évvel ezelőtti felmondása új fegyverkezési versenyt robbantott ki.
Azt mondják, moratóriumot szeretnének a föld-föld csapásmérő rendszerek telepítésére.
Az amerikai kormány csak pár órával Biden bejelentése előtt tájékoztatta a nagy jelentőségű megállapodásról a francia nagykövetet.
Az ausztrál haditengerészet felfegyverzésénél eddig nem volt látványosabb jele az új nagyhatalmi konfliktus eszkalációjának. Az USA és szövetségesei most Kínát próbálják ugyanúgy elvágni a világtól, ahogy annak idején a Szovjetuniót is körülzárták.
Indonéziában egymillió embert öltek meg aktív amerikai támogatás mellett a hatvanas években. Ez nem háború volt, hanem állami tömeggyilkosság, ami később más országokban is ölteteket adott. A Jakarta Method című könyv zavarba ejtő kérdést tesz fel: mit mond ez a kapitalista világrendről?
A kínai kormány EU-küldöttsége szerint a transzatlanti szövetség tegnapi kommünikéje a hidegháborús mentalitást idézi.
„Ha nyolc közös nyilatkozatunkat söpörték eddig félre – és Kína esetében ez történt –, a kilencedik is gúnykacajt vált ki. Szánalmas papírtigriseknek látszunk, és következmény nélküli nyilatkozataink után rajtunk nevet a világ” – írja a kormányfő, miután Magyarország újra megvétózta a kínai diktatúra elleni közös EU-s kiállást.
Washington üdvözölte a felajánlást, Moszkva még korainak tartja, hogy az esetleges találkozó részleteiről beszéljenek.
A Kreml szóvivője szerint Washington politikájának „agresszivitása” és „kiszámíthatatlansága” kényszerítette rá Moszkvát az állandóan „mobilizált állapotra”.