Moszkva mindaddig nem lát lehetőséget a hadászati stabilitásról szóló párbeszédre Washingtonnal, amíg a Nyugat fel nem hagy az orosz érdekek aláásásával – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a moszkvai évértékelő sajtóértekezletén.

A Nyugat rosszindulatú

„Nem látunk semmilyen alapot nemcsak a fegyverzet-ellenőrzés és a hadászati kockázatok csökkentése terén teendő további közös intézkedésekre, de általában véve semmilyen, a stratégiai stabilitásról szóló párbeszédre sem az Egyesült Államokkal” – mondta a miniszter, de hozzátette, hogy Moszkva nem utasítja el a tárgyalások és „a politikai és diplomáciai rendezés lehetőségét” a stratégiai stabilitás ügyében.

„Keményen és szilárdan attól a feltételtől tesszük függővé ezt a lehetőséget, hogy a Nyugat előzetesen és teljes mértékben feladja rosszindulatú, az Oroszország biztonságát és érdekeit átfogóan aláásó irányvonalát” – mondta Lavrov.

Atomfenyegetés

Azt állította, hogy Moszkva nem fenyegette nukleáris fegyverrel a Nyugatot, és arra figyelmeztetett, hogy a Nyugat se fenyegessen. (Ha konkrét fenyegetés nem is történt, a Kreml többször is célzott az atomarzenáljára, Dmitrij Medvegyev nukleáris apokalipszissel is riogatott.)

Lavrov szerint a Nyugat azzal, hogy Ukrajnát a Krímre és Oroszország belső területeire mérendő csapásokra bujtogatja, és ezekhez nagy hatótávolságú eszközökkel is ellátja, azt bizonyítja, hogy „nem akar semmilyen konstruktív megoldást, ami figyelembe venné az Oroszországi Föderáció jogos aggodalmait”.

A Nyugat kalandorkodik Ukrajnában

Moszkva továbbra is következetesen törekszik az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” céljainak elérésére, amit a brit-ukrán biztonsági megállapodás sem fog tudni megakadályozni. Lavrov konkrétan Londont vádolta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „uszításával”. Lavrov szerint lehetetlen, hogy Oroszország vereséget szenvedjen Ukrajnában, amire szerinte ugyanaz a sors vár, mint Afganisztánra és a többi országra, ahol a Nyugat „kalandorságba” bocsátkozott.

„Washington az oroszellenes töltetű NATO-blokk féktelen terjeszkedésére, a posztszovjet térségbe való terjeszkedésre vette az irányt, kiprovokálta az ukrajnai konfliktust” – mondta Lavrov.

Támadnak mindent, ami orosz

Oroszország nem nyugodott bele, hogy „a kijevi rezsimet” eszközként használják fel a „biztonságát közvetlenül fenyegető veszélyek létrehozására” és „támadásra minden ellen, ami orosz”. Azt mondta:

„Kijevet eszközzé akarták tenni, hogy megsemmisítse ezt a történelmet, ezt a közös emlékezetet és minden kapcsolatot az orosz és az ukrán nép között. Ez is közvetlenül fenyegeti az érdekeinket.”

Kettős mérce

A sajtótájékoztatón komoly hangsúlyt kapott a Lavrov szerint a történelmi emlékezet és az aktuálpolitika kérdéseiben alkalmazott kettős mérce kérdése. Németország, Japán és Olaszország (a II. világháborúban legyőzött, megbánást tanúsító három egykori tengelyhatalom) idén az ENSZ-ben ismételten a nácizmus dicsőítését elítélő határozat ellen szavazott, ezért Moszkvát elgondolkodtatja, hogy „milyen irányba fejlődnek az ideológiai folyamatok nemcsak ezekben az államokban, hanem az egész Nyugaton”.

Kifogásolta egyebek között, hogy Drezdában eltávolították a város második világháborús amerikai-brit bombázására emlékeztető táblát, hogy a leningrádi blokád nem zsidó túlélői nem kapnak kárpótlást Németországtól, szemben a város ostromában részt vevő spanyol Kék Hadosztály veteránjaival, és hogy a Nyugat szerinte igyekszik elhallgatni, hogy a Szovjetuniónak döntő szerepe volt a nácizmus elleni harcban és a haláltáborok felszabadításában.

Az izraeli vezetés hasonlóan rasszista, mint az ukrán

Emlékeztetve, hogy Moszkva elítélte a Hamász palesztin szervezetnek az izraeli civilek ellen elkövetett terrortámadását, Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy az izraeli vezetés egyes tagjai hasonló rasszista megjegyzéseket tettek a gázai palesztinokra, mint az ukrán politikai elit tagjai a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosságra. Azzal vádolta meg Európát, hogy ezekben a kérdésekben kettős mércét alkalmaz, mindent megengedve Izraelnek és Ukrajnának. Azt mondta, a „különleges hadművelet” két év alatt nem járt annyi polgári áldozattal, mint Izrael gázai katonai fellépése.

„Az izraelieknek még csak annak a benyomását sem szabad kelteniük, hogy mert a II. világháború idején szenvedtek, ma minden megengedett számukra. Igen, ott volt a holokauszt, ez szörnyű bűntett, de ott volt a népirtás is a Szovjetunió összes népe ellen” – mondta.

A szovjetek is annyit szenvedtek, mint a zsidók

Szerinte a Szovjetunió népei nem kevésbé szenvedtek, hiszen a koncentrációs táborokban és Leningrádban a zsidókkal együtt irtották őket. „Ezen logika szerint most számunkra is minden megengedett, minden szabad lenne. Ez elvileg valószínűleg szisztematikusan lehetetlen, ha meg akarjuk őrizni a nemzetközi jogot” – mondta Lavrov.

Az ukrán börtönben meghalt, a kijevi politikai kurzust bíráló Gonzalo Lira blogger és újságíró példájára hivatkozva azt mondta: Kijevnek „még amerikaiak kínzását is megengedik”. „Mindennek a megengedése a katasztrófába vezető út” – mondta.

Amerikai és brit agresszió Jemen ellen

Lavrov megint kiállt a palesztin állam megteremtése mellett, és az mondta, az ENSZ-ben hamarosan elő fogja terjeszteni a kollektív rendezésre vonatkozó javaslatait. Felszólított a Jemen elleni amerikai és brit „agresszió” beszüntetésére.

Lavrov szerint az orosz-kínai kapcsolatok ma a legjobb korszakukat élik, és megbízhatóbbak és fejlettebbek, „mint egy katonai szövetség a korábbi értelemben vett hidegháborús korszakban”. Méltatta az Indiával fennálló viszony fejlődését is. Azt mondta, egyes közel-keleti országok (Irán, Törökország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar) Oroszország belső körének részévé váltak. (MTI)