Ötven éve, a hidegháború csúcsán tudott fegyverkorlátozásról megállapodni az USA és a Szovjetunió

Történelem
2022 május 26., 19:30
  • 1972. május 26-án Brezsnyev és Nixon elnök aláírták az ABM-egyezményt, vagyis a ballisztikus rakétákat elhárító rakéták számát korlátozó megállapodást.
  • A szerződést nem jóságból, hanem anyagi okokból kötötték.
  • Amikor aztán harminc évvel később felmondták az egyezményt, új fegyverkezési verseny kezdődött.

A fegyverkezési versenyek sajátos logika szerint alakulnak ki. Első lépésként a szemben álló felek támadó képességeiket fejlesztik, ahogy tette azt az ötvenes évek végétől az Egyesült Államok és a Szovjetunió, amikor mindkét nagyhatalom megpróbálta túlnőni a másikat atomfegyverekben és a rakéták számában, kölcsönös paranoiába hajszolva egymást. Az USA-ban az atom-, majd a rakétarés fogalma is közszájon forgó kifejezés lett, mindkettő azt a riasztó jelenséget írta le tömören, hogy az Egyesült Államok lemaradt a szovjetektől a fegyverkezésben.

Richard Nixon (b.) amerikai elnök és Leonyid Brezsnyev (j.) szovjet pártfőtitkár moszkvai csúcstalálkozójukon aláírják a rakétaelhárító fegyverek tilalmáról szóló egyezményt 1972. május 26-án.
photo_camera Richard Nixon (b.) amerikai elnök és Leonyid Brezsnyev (j.) szovjet pártfőtitkár Moszkvában aláírják a rakétaelhárító fegyverek tilalmáról szóló egyezményt 1972. május 26-án. Fotó: YURYI ABRAMOCHKIN/Sputnik via AFP

Ha már a feleknek sikerül egymás sokszoros elpusztítására elegendő fegyvert felhalmozniuk, a fegyverkezési verseny második lépcsője az elhárító fegyverek fejlesztése. Amelyik ország előbb képes hatásos védelmet, azaz elhárító fegyvert kifejleszteni, lépéskényszerbe hozza riválisát, amely vagy maga is elhárító fegyverek fejlesztésébe kezd, vagy újabb támadófegyvereket állít rendszerbe, hogy kiköszörülje az elrettentő képességein esett csorbát.

Jó ötletnek tűnt, de kiderült, hogy mégsem az

Ezt az ördögi kört törte meg ötven éve a Szovjetunió és az Egyesült Államok, amikor a hidegháború csúcsán, 1972. május 26-án, Moszkvában Leonyid Brezsnyev pártfőtitkár és Richard Nixon elnök aláírták az ABM-egyezményt, a stratégiainak nevezett ballisztikus rakétákat elhárító rakéták számát korlátozó fegyverkorlátozási egyezményt.

Az amerikai ABM-rendszer alapját képző Sprint rakéta tesztállásban. A rakéták mindössze egy évig voltak szolgálatban, annyira nem érte meg a fenntartásuk.
photo_camera Az amerikai ABM-rendszer alapját képző Sprint rakéta tesztállásban. A rakéták mindössze egy évig voltak szolgálatban, annyira nem érte meg a fenntartásuk. Fotó: Department of Defense, Department of Energy - közkincs

Hogy mi vehette rá a riválisokat egy ilyen nagy horderejű, vagy legalábbis annak tűnő fegyverkorlátozási egyezmény aláírására? Hát, nem lelkük eredendő tisztasága és szívbéli jóságuk.

Az újságírásnak hatása van.

Támogasd a munkánkat, csatlakozz a Körhöz, hogy elérd az exkluzív tartalmainkat!

Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.