A hatalmas tömeg hetven éve ezen a napon megmozdult és rendkívüli közösségi élményt élt át. Sokan megtapasztalták, micsoda erőt ad százezrekkel együtt lenni. Az ELTE professzorának 1956. október 23-át megelőző társadalomtörténelmi sorozata zárul.
Egyhavi fizetést is elvihetett az „önkéntes” békekölcsön, a boltokból alapvető áruk hiányoztak, egy munkahelyi panaszból politikai ügy lehetett. Rákosiék ragyogó jövőt ígértek, miközben újabb áldozatokat követeltek. Az 1956. október 23. előzményeit bemutató társadalomtörténeti sorozatunk második része.
Német gép lőtte le 1944-ben egy légiharcban, az orosz pilóta túlélte a zuhanást. A maradványokat kiállítják.
A Rákosi-rendszer munkát, lakást és felemelkedést ígért a legszegényebbeknek, miközben a kommunista párt egyre inkább maga döntötte el, ki számít értékes embernek, és kinek milyen jövő juthat. Egyetlen betű az osztálynaplóban akár a továbbtanulás sorsát is megpecsételhette. Az 1956-os forradalom 70. évfordulójára az ELTE történészprofesszora háromrészes cikksorozatban mutatja be, a magyar társadalom miként jutott el október 23-ig.
50-60 ezer ember adatai lesznek szabadon kereshetők, több ezer érintett még ma is él, fel kell készülni fájdalmas családi beszélgetésekre.
Cserébe átadtak néhány ellopott ereklyét.
Egy fémdetektoros kutatás során került elő a Pilisszentiván–Hárs erdő lelőhelyen.
A Magyar-kormány már hosszabb ideje regnál, mint amennyi ideig a Tanácsköztársaság tartott. A fideszes mitológiában a Tisza Párt rendszerét rendszeresen hasonlítják a 133 napot megért proletárdiktatúrához. Erről az összehasonlításról beszélgettünk a 444 stúdiójában Csunderlik Péter történésszel.
A mostani kormány szerint a Gyurcsány-kormány „a politikai válsággal való szembenézés helyett elsősorban a korábban meghirdetett reformterveire összpontosított”.
Egy hétig ingyenesen látogatható lesz.
Az első 2500 évet még átvészelték valahogy, de a klímaváltozás és a háború miatt katasztrófa fenyegeti őket.
Jegyrendszer, dollárboltok és a 3,60-as kenyér: a forint nagy túlélő, de amikor bevezették, az sem volt biztos, hogy így fogják hívni. Miért nem tallérral fizetünk?
A lengyel történészek szerint 1943 és 1945 között az Ukrán Felkelő Hadsereg több mint százezer, többségében civil lengyelt ölt meg a náci megszállás alatt álló Volhíniában és Kelet-Galíciában.
Rosszul tudtuk: a pontos dátum nem 1920. június 4.
Kelt Budapesten, 1956. október 30-án.