1933-ban propagandacélból készült a fotó, amit Hitler a 7 éves kislánynak ajánlott. Később derült ki, hogy a nürnbergi törvények értelmében „negyed zsidónak” számít.
80 éve vonult be Kassára Horthy Miklós, miután visszacsatolták a Felvidéket Magyarországhoz. Az eufória hamarosan keserűségbe csapott át, amikor a Felvidéken élők szembesültek a 19. században ragadt Magyarországgal.
„Jól teszed, ha talpra állsz, és mielőbb menekülsz.”
Nyugalom: a nemzeti gyásznap alkalmából.
A világ legnagyobb ilyen adatbázisában a holokauszttól a tuszik legyilkolásáig több népirtásról vallanak a szemtanúk, köztük 1300-an magyarul.
„Közelmúltban találkoztam az »R-GO« együttes egyik – általam névről nem ismert – tagjával” – írta a popzeneileg nem túlságosan képzett, Skorpió fedőnevű III/III-as ügynök.
Különös bravúr a magyarok történelmi emlékezetében: a Nagy Imrét bitófára juttató Kádárt majdnem ugyanannyian ítélik meg pozitívan, mint a mártír miniszterelnököt. Medián-felmérés vitatott történelmi alakokról és eseményekről.
Az ünnepségen részt vett mások mellett a 62 évvel ezelőtti diákgyűlés néhány résztvevője, továbbá diákcsoportok is.
Ő volt annak az akciónak a vezetője, amivel 1943. február 28-ra virradóra egyetlen lövés vagy halálos áldozat nélkül megállították a Harmadik Birodalom atomkutatási programját.
Mivel nagy részük nagyon mélyen volt, ki sem tudták fosztani őket.
A polgármester szerint a volt miniszterelnök kormányzása alatt kapott erőre a város ipara.
Többek közt ez derült ki az Index nagy nosztalgiakutatásából. Ferenc József kicsit népszerűbb Kádárnál.
Amíg a sajtó nem kezdte firtatni az ügyeit, Baden-Württemberg vezetője teljesen természetesnek vette, hogy a nagyvállalatok fizetik a nyaralásait.
Így vezényelt sortüzet saját magára Batthyány Lajos 169 éve.
1956-ban egy keletnémet osztály 2 percig csendben maradt a magyar forradalom leverése ellen tiltakozva. Az álhírek miatt alig tudtak valamit az ügyről, mégis miniszteri szinten kezelték az ügyüket. A néma forradalom 62 éves története ma is aktuális.
Szobrocskákat, legyezőket árultak az utcán és a kávéházakban. Egyik évben imádták őket a pestiek, a másikban ellenségek lettek. De „új népvándorlásról” is cikkeztek a lapok, amikor csupán két tucat kínai élt Budapesten.
Az ilyesmi bevett gyakorlat volt az ÁVH-nál.
A Jad Vasem történésze szerint torzítja a valóságot a magyarok mentegetése.
Az elmúlt száz év diktátorai Lenintől a türkménbasiig ontották magukból a könyveket, és bár százmillióknak kellett azokat bújniuk, van bennük egy közös: mind olvashatatlanul rossz. A pokoli könyvtár a vérben szügyig gázolva, mégis szórakoztatóan szedi szét a tömeggyilkosok műveit.
„Ha azt mondják, hogy lehetetlen elvárni egy magyartól, hogy törődjön egy szír vagy egy brazil sorsával, akkor érdemes őket emlékeztetni arra, hogy az is természetellenes kérés egy magyartól, hogy tízmillió másik, ismeretlen magyar sorsával törődjön” – mondta a 24.hu-nak a világhírű izraeli történész.
Kétezer éve ücsöröghetett ott.
Titkosszolgálati dossziékat is lehet tőle venni, bár legjobban annak örülne, ha valamilyen közintézményhez kerülne.
Egy új könyv csodálatos részleteket fed fel a diplomáciatörténet egyik legbizarrabb eseményéről, a román diktátor londoni látogatásáról.
Két filmhíradó 1943-ból.
Az amerikai Frank Wodzinski főhadnagy vezette.
Az 1944. július 30-án lelőtt Liberator roncsára a folyó alacsony vízállásának köszönhetően bukkantak rá.
A levénkommunistázott filozófus egy különlegesen ritka magyar közszereplő, ugyanis nyíltan vállalja saját korábbi bűneit. Ellentétben azokkal, akik támadják.
Mikor annyi a jó szovjet táncdal.
Egy autóút alapozása közben bukkantak rá az oroszlántestű, emberfejű lény szobrára a karnaki és a luxori templomok között.
A régészek most a hullámsírjában vizsgálják a hajóroncsot, hogy eldöntsék, kiemeljék-e.
Dózsa László forog a tömegsírban: minden idők legnagyvonalúbb javításával azt is átírták, hogy átírták a múltat.
A New York Times hosszú, alapos cikke körbejárja, 1979 és 1989 között hogyan szabályozták volna a világgazdaságot, hogy a klímaváltozást mérsékelni tudjuk. A terv elbukott, mi pedig itt főlünk meg a saját levükben.
Két cirkálót vettek volna az árából.
A varsói felkelés 74. évfordulóján emlékeztek.
Le akarták bontani, de inkább múzeumot csinálnak benne a polgárháborúról, amelynek egyik ikonikus képe készült a szétlőtt falak előtt.
A negyede pedig nem tudja, mi történt Prágában 1968-ban.
Teleki Pál alakját sok legenda övezi, ezek egyrésze nem igaz, zsidóellenessége védhetetlen. De szinte biztos, hogy nem a németek ölték meg, hanem öngyilkos lett.
Az i. e. 16-ban történt római hódítás után a szentély továbbra is fogadhatta a hívőket, bár gyorsan alkalmazkodott a rómaiakhoz és azok új isteneihez.
A rendszerváltás után fel sem merült az ÁVH egykori, kegyetlenségéről is ismert vezetőjének politikai felelőssége.
Bármilyen problémáink is vannak most, ne feledjük: volt már sokkal rosszabb is, a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt például mind kínhalált haltunk.
A pozsareváci békével többé nem maradt török kézen a történelmi Magyar Királyság semmilyen része.
Na bumm, én meg ezt az egyhetesnél is régibb pitát találtam a szerkesztőségünkben.
Maria Butina hallgatói vízummal érkezett, a fegyverlobbi tagja, és a vád szerint egy magas rangú Kreml-tisztségviselő irányítja.
A sokszínűség napja.
Az énekest, költőt és rendezőt 1973. szeptember 16-án végezték ki. A gitáros kezeit puskatussal szétverték, és agyba-főbe ütlegelték, majd a 44 golyóval átlyuggatott holttestére egy temető közelében találtak rá. Pinochet bukása után Jaráról nevezték el a hírhedt stadiont.
Pedig az esettel olyan könnyű volt azonosulni, hogy 2000 évvel később is mém lett belőle. Aztán előkerült a koponya.
Schmidt Máriáékat bíróság kötelezte arra, hogy Dózsa László neve helyett Pruckét tüntessék fel rajta. Őszig kapták meg a falat Zuglótól, de inkább most lefestették az egészet fehérre, így a pesti srác neve nem kerülhetett ki rá.
Japán és koreai templomok is védve lettek.
Szerencsére azóta jött az illiberalizmus, amiben már az se gond, ha 328 forint egy euró.
Persze már kihalt, csak a csontváza lett meg.