„Jobban vagy kevésbé kell aggódnia a tajvaniaknak a Hszi Csin-pinggel való találkozója után?” – kérdezte a Fox News műsorvezetője Donald Trumptól pénteken. „Semleges” – választolta az amerikai elnök, aki szerint évek óta nem változott az Egyesült Államok Tajvan-politikája.

„Semmit sem változott. Azt tudom mondani, hogy nem akarom, hogy valaki függetlenné váljon. Tudja, 9500 mérföldet kellene utaznunk, ha meg akarnánk vívni a háborút. Ezt nem akarom. Azt akarom, hogy lehiggadjanak. Azt akarom, hogy Kína lehiggadjon.”

„Lehet, hogy megteszem. Lehet, hogy nem” – ezt a Tajvannak ígért, a törvényhozók által már tavaly elfogadott 14 milliárd dolláros fegyvercsomag előremozdításáról mondta az amerikai elnök. „Nem akarunk háborút. Ha minden marad a régiben, szerintem Kína is elfogadja ezt. De nem akarjuk, hogy valaki azt mondja: »Legyen függetlenség, mert az Egyesült Államok támogat minket.«”

Csaknem egy évtized után látogatott újra amerikai elnök Kínába. Mint írtuk, a legnagyobb teljesítmény az volt, hogy maga a találkozó létrejött – bár konkrét üzleti megállapodások vagy átfogó zárónyilatkozat nem született, mindkét fél az enyhülés jeleként értékelte a pekingi látogatást. Hszi a Tajvan-kérdés a kínai–amerikai kapcsolatok legfontosabb ügyének nevezte, amit ha nem kezelnek megfelelően, az „összecsapásokhoz, sőt akár konfliktushoz” vezethet, ami az egész kétoldalú viszonyt veszélyezteti.

Trump a találkozón nem tett új ígéretet a Tajvannak szánt fegyvereladások korlátozására, de nem is erősítette meg azokat nyilvánosan. Így a találkozó a status quo fenntartásával zárult: sem áttörés, sem éles konfrontáció nem történt, ám a kínai figyelmeztetés egyértelműen jelezte, hogy Peking továbbra is vörös vonalnak tekinti a kérdést. Marco Rubio külügyminiszter a tárgyalások után is azt mondta, amit Trump a cikk elején idézett pénteki interjúban: az USA Tajvan-politikája változatlan.

Peking a demokratikusan működő Tajvant saját területének tekinti, és többször megfogadta, hogy szükség esetén erővel fogja ellenőrzése alá vonni a szigetet. A tajvani kormány elutasítja Peking területi követeléseit, és ismételten azzal vádolta Kínát, hogy meghamisítja a történelmet. Az Egyesült Államok hivatalosan nem ismeri el Peking Tajvanra vonatkozó igényét, de nem hivatalosan támogatja a szigetet védelmi segítségnyújtással.