orosz-ukrán háború
Felállt a Tettrekészek Koalíciója, Európa java kiállt Ukrajna mellett
március 02., 20:09
Macron: Legyen egy hónapos tűzszünet a levegőben, a tengereken és az energetikai infrastruktúrában
Franciaország és Nagy-Britannia azt javasolja, hogy kezdődjön egy egy hónapos részleges, a légi, tengeri és energiainfrastruktúra-támadásokra kiterjedő fegyverszünet Oroszország és Ukrajna között, nyilatkozta Emmanuel Macron francia elnök a Le Figarónak. A fegyverszünet a szárazföldi harcokra nem terjedne ki a közös francia-brit terv szerint, mivel „tűzszünet esetén nagyon nehéz lenne ellenőrizni, hogy tiszteletben tartják-e a fronton zajló harcokat”. Macron emlékeztetett, hogy a harmadik éve tartó orosz-ukrán háború szárazföldi frontvonalának hossza megegyezik a Párizs-Budapest-távolsággal.
Habár a francia elnök közös francia-brit javaslatként említette az interjúban az egy hónapos tűzszünetet, a Politico reggeli hírlevele szerint „egy brit kormánytisztviselő azt mondta a London Playbook-os kollégáimnak, hogy »nem állapodtak meg egy hónapos fegyverszünetben« (bár ez nem jelenti azt, hogy nem lesz)”.
Visszatérve az interjúra: Macron vasárnap nyilatkozott, amikor Londonban találkoztak azok az európai vezetők, „ akik akarnak és készek is érdemben tenni Ukrajnáért” – ahogy a megbeszélést összehívó Keir Starmer brit miniszterelnök fogalmazott (a közép-európai rendszerváltó országok közül Románia, Lengyelország és Csehország kapott meghívót, hazánk nem, ahogy a szlovákok, horvátok, szlovénok és bolgárok sem).
A vasárnapi tanácskozásról – amit két nappal a Fehér Ház-i rettenetes Trump-Zelenszkij találkozó után tartottak –, annak jelentőségéről és a „Tettre Készek Koalíciójáról” (coalition of the willing) ebben a cikkben írtunk részletesen, de akkor még nem lehetett tudni a Macron által az interjúban ismertetett részletekről.
A francia elnök többek között azt mondta: „a következő hetekben nem lesznek európai csapatok Ukrajna földjén”, a francia-brit javaslat szerint csak a második szakaszban telepítenének európai szárazföldi csapatokat Ukrajnába. „A kérdés az, hogyan használjuk fel ezt az időt a fegyverszünet megkötésére. A tárgyalások több hetet vesznek igénybe, majd a béke aláírása után jöhet a békefenntartó csapatok bevetése” – mondta Macron.
„Mi békét akarunk. De nem akarjuk mindenáron, garanciák nélkül” – fogalmazott az interjúban Macron. Párizs és London azt szeretné, hogy az Egyesült Államok valamilyen formában védelmet nyújtson a békemegállapodás után Ukrajnába küldendő csapatok számára, ha az oroszok célba vennék őket.
Zelenszkij arra a kérdésre, hogy tudott-e a tervről, azt felelte londoni újságíróknak: „Mindennel tisztában vagyok.”
Macron azt mondta, hazájának és más európai nemzeteknek többet kell költenie a védelemre, szerinte ez a bruttó hazai termék 3-3,5 százalékát jelentheti. Felidézte, hogy az oroszok az elmúlt években a GDP-jük 10 százalékát költötték katonai célokra. Macron szerint az Európai Bizottságnak a védelmi kiadások finanszírozásában is innovatívabbnak kell lennie. Szerinte Brüsszelnek javaslatokat kellene tennie a katonai erőfeszítések finanszírozására, akár a meglévő források felhasználásával, akár közös hitelfelvétellel. „Első körben valószínűleg legalább 200 milliárd eurót kell tudnunk majd beruházni” – mondta a francia elnök.
Diplomáciai források szerint Párizs és London arra is törekszik, hogy helyreállítsa a párbeszédet Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. „A következő napokban újra kell indítanunk a dolgokat” – mondta erről Macron.